Elérkezett a pünkösdi nyaralásunk utolsó előtti napja, amire az 1128 m magas Székelykő újabb meghódítása várt. Gyönyörű, felhőtlen, kék egű napra virradtunk, de mire felértünk a hegyre, azért néhány bárányfelhő tarkította az eget, mint ahogy nagy hegyeknél ez szokás.
Reggeli után mindjárt indultunk Csegezre, mivel most idén először innen akartuk megmászni a hegyet. És sikerült is, szerencsésen, minden gond nélkül!
Eddig mindig Torockó, Torockószentgyörgy, Székelyhidas vagy Várfalva felől közelítettük meg ezt a hegyóriást, de úgy tűnt, hogy innen a legkönnyebb. Bár könnyűnek egyiket sem lehet mondani, mert a Székelykő utolsó szakasza közös, és az nem mondható könnyűnek, legalábbis nekem nem.
Torockóról a hegy tetejéig a szintkülönbség kb. 600 méter, ezzel ellentétben Csegez felől "csak" 440 méter, ami sokkal jobban hangzik 😀.
Csegez egy román falu, széttagolt, néhol olyan volt, mintha az erdőben mennénk, és az út is elég rossz minőségű volt, de a táj nagyon szép errefelé is. Fentről a kilátás pedig páratlanul szép, pazar volt, mint mindig.....
Ezzel véget is ért a pünkösdi nyaralásunk, este még megettük a finom vacsoránkat, és másnap a reggelinket, amiket Magdi, a panzió háziasszonya főzött és tálalt fel, aztán fájó búcsút vettünk, és irány haza, Óbudára.
Viszlát Erdély, viszlát Torockó, a következő találkozás reményében......
A felvételek 2025. június 12-én készültek.
 |
| Már Csegezen járunk - itt még háziállat a bivaly.... |
 |
| ...és a tehén |
 |
| Az ortodox templom, aminek a közelében parkoltunk |
 |
| Falfestmény a templom külső falán |
 |
| Indulunk felfelé, a templom már alattunk |
 |
| Már kibukkan a Székelykő egyik sziklája.... |
 |
| ...és a távolban az Ordaskő teteje |
 |
| Már közel járunk a Nagyárok felső részéhez, ami Torockóról vezet fel.... |
 |
| Sokan itt jönnek fel, de ez a legnehezebb is egyben |
 |
| Kilátás Torockóra.... |
 |
| ...és ráközelítve.... |
 |
| Tovább, még feljebb... |
 |
...mert van még feljebb is. A kép bal oldalán látható meredek ösvényen mentünk fel a hegy legtetejére.....
|
 |
| Egy kis pihenés, mielőtt az utolsó emelkedőn elindulnánk .... |
 |
....közben sziklás terepen is folytatódott a mászás
|
 |
| Végre felértünk a hegytetőre! |
 |
| Lent van Torockó.... |
 |
A Székelykő 1128 m magas tetején állunk....
|
 |
...és ülünk...
|
 |
| Már visszafelé..... |
 |
Még egyszer megállunk a Nagyárok tetején, alattunk Torockó.
Az árkon keresztül a
legnehezebb a feljutás a Székelykőre, nagyon meredek és a szintkülönbség
600 m. Ezt 20 évvel ezelőtt mi is megtapasztaltuk már. Azóta többször
megmásztuk ezt a sziklaóriást, de mindig máshonnan, ahonnan kicsit
"könnyebb"..... |
 |
| Sok szép virág nyílik így nyár elején.... |
 |
| Közeledünk Csegezhez... |
 |
| Már látszik a templom teteje |
 |
| És már az autóban ülve, Csegez utcáin.... |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Csegez persze magyar falu volt, először római katolikus, majd unitárius. Az oláhok ortodox temploma sem ortodox volt.
VálaszTörlésA karcsú torony és a hajó kialakítása egyértelműen unitárius ill. református stílus.
Talán görögkatolikus lett, s tőlük orozták el az ortodoxok.
16. CSEGEZ
1291-ben Chegez néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1441-ben Chegez, 1661-ben Chegezi (uo.) formában fordul elő.
Reformáció előtti, tehát középkori templomáról egykori falfestményei tanúskodhatnának. Ezeket, sajnos, eltüntették, de éppen az erre vonatkozó intézkedésekből tudjuk, hogy léteztek. Ugyanis a XVII. század végén intézkednek, hogy a templomban lévő „régi pápás képeket” tüntessék el. (Kelemen: Művészett. I. 246., 118. jegyz.) Addig megvédte őket a régi patrónusok és a korábbi nemzedékek kegyelete.
1673-ban, a romladozásnak indult templom felújításakor a régi stílusjegyek teljesen eltűnnek. Ekkor kerülhetett sor a falfestmények bemeszelésére is.
Mai kőkerítését 1649-ben építették. (Orbán: Székelyföld. V. 195.)
A reformáció előtt, a középkorban a falu katolikus. A reformáció idején a falu és temploma református, 1594-től pedig mint unitárius szerepel az oklevelekben. (Orbán: i.m. V. 185.)
Századunk elején unitárius anyaegyház (Helységnévtár. 1913.)
Természetesen tudjuk, hogy Csegez magyar falu volt. Ott, ahol írom, hogy román falu, úgy értettem, hogy most többségében románok lakják.
TörlésA sok hasznos kiegészítést köszönjük szépen, de legalább egy keresztnévnek örültünk volna, hogy kitől származik az infó....