Ebben a sorozatban szeretnék néhány képet bemutatni Marosvásárhelytől egészen a Gyimesekig. Változatos, sokszínű tájakat, városokat, természeti ritkaságokat, a népviseletüket és hagyományaikat hűen őrző csángókat, és végezetül Gyimesbükköt, ahova már hagyományként érkezik minden év pünkösdjén a Székely Gyors, a magyar mozdony vontatta zarándokvonat, amikor a csendes gyimesi táj megtelik nyüzsgő élettel, sok ezer ünneplővel, a Rákóczi vár és az ezeréves határ mentén.
Aki még több képet szeretne megtekinteni Erdélyről, az látogasson el Csedő Attila, székelyudvarhelyi barátunk
Fotóblogjára, vagy honlapunkra, a
"Minden, ami magyar"-ra.
|
Marosvásárhely - az egykori városháza, ma a prefektúra épülete, szomszédságában,
tőle jobbra áll a Kultúrpalota |
|
A Kultúrpalota - mindkét épület a XX. század elején épült, Bernády György, akkori polgármester városépítési
programjának részeként, és mindkettőt
Komor Marcell és Jakab Dezső építészpáros tervezte
magyaros-szecessziós stílusban, valamint mindkét épületet Zsolnay majolika cserepek díszítik. |
|
Egy szép pávát formázó virágágy a vár közelében |
|
A marosvásárhelyi vár, a XVII. századból |
|
A marosvásárhelyi református templom, mely a XIV. században épült
gótikus stílusban. 38 alkalommal tartottak itt országgyűlést,
többek között itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet,
1707. április 8-án. |
|
Régi, békebeli utcasor |
|
A bözödújfalui víztározó. 1989-ben a falu nagy részét vízzel árasztották el, egy völgyzáró gát építése miatt. |
|
Ma már csak a falu katolikus temploma emelkedik ki a vízből.
Időközben, 2014. június végén leomlott a még addig álló templomtorony maradvány is. |
|
Egy aranyos kis barázdabillegető a tó mellett |
|
Wass Albert síremléke Marosvécsen. A nagy erdélyi író 1908. január 8-án született Válaszúton,
és 1998. február 17-én, a floridai Astorban hunyt el. |
|
Sókápolna a parajdi sóbányában - a Sóvidék sóhegyeivel évszázadok óta az erdélyi sóbányászat központja.
A Parajdi Sóbánya ma is üzemel, de egy része megtekinthető. A kápolna 1993-ban épült,
ahol ökumenikus Istentiszteleteket és koncerteket is tartanak. |
|
A bányát asztmások és légúti megbetegedésben szenvedők kúraszerűen látogatják - az egyik nagy terem |
|
Kirándulás a parajdi Sószorosban |
|
Egy sóképződmény közelebbről |
|
Egy "karfiol" jellegű sóképződmény |
|
Az egyik sóhegy |
|
A Sóhát dél-nyugati részén található Sószoros tulajdonképpen a Korond-patak áttöréses szurdokvölgye |
|
A Sószoros karsztos lepusztulási formái esőbarázdás kősósziklákból állnak,
melyek esős időben szürkék, míg szép időben hófehéren csillognak |
|
Egy nagyobb sótömzs |
|
A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű,
enyhén ellipszis alakú, és 2700 m mélységben gyökerezik |
|
A szovátai Medve-tó Székelyföld legnépszerűbb fürdőhelye. Vize 10-szer sósabb, mint a tenger, a fürdőzők
szinte lebegnek a víz felszínén. Hőmérséklete a felszínén 20 fok körüli, másfél méter mélyen elérheti
az 50-60 fokot is. Nevét onnan kapta, hogy alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít.
Vize meddőség ellen jótékony hatású. |
|
Szovátán épülnek az új villák is, de nagyon sok régi, monarchiabelivel is találkozhatunk |
|
Szovátai utcarészlet |
|
A szárhegyi Lázár kastély. A reneszánsz kastély a XV-XVI. században épült. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
itt töltötte gyermekkorát, ugyanis édesanyja a Lázár családból származott. (itt kezdődnek a gyergyói képek ) |
|
A kastély udvara |
|
Kilátás a kastély tornyából Szárhegyre, a háttérben az erődtemplom tornya látszik |
|
A szárhegyi Ferences templom és kolostor |
|
Szerpentin a Békás-szorosban |
|
Az 1154 m magas Oltárkő |
|
A szoros itt valóban nagyon "szoros" |
|
A Békás-patak a szorosban |
|
Egy közelebbi kép a patakról |
|
A Gyilkos-tó, a "Székely Svájc" |
|
A tó a Kis-Cohárddal |
|
A hajdani fenyőerdő maradványai még kilátszanak a vízből |
|
1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt és elzárta
a patak folyását. Az így keletkezett tóban a víz különleges kémiai összetétele
miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák. A Gyilkos-tó nevét onnan
kapta, hogy a földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette. |
|
Szekeres túra Borospatakáról "Betyárral" az Apahavasra ( itt kezdődnek a gyimesi képek ) |
|
Tehenek az Apahavas tetején |
|
Szieszta |
|
Kilátás Palánka felé |
|
Birkák a havason |
|
Egy újabb magányosan pihenő tehén - sok, ilyen szokatlanul világos "albínó" tehénnel találkoztunk |
|
Táj a Boros-pataka mellett |
|
A borospatakai Boros Gyimesi Skanzen és Panzió |
|
Antal Mária néprajzi kiállítása Gyimesbükkön - gyönyörű kézimunkák |
|
Kilátás a Rákóczi várból Gyimesbükkön, az ezeréves határnál |
|
A háttérben a Rákóczi vár magasodik, előtérben a 30-as számú őrház Gyimesbükkön, még a felújítás előtt.... |
|
...és 2008 pünkösdjén, szépen rendbe hozva, már a felújítás után |
|
Az őrházban kiállítást rendeztek be, Bilibók Ágoston gyűjteményéből - egy korabeli fénykép, a sok más
kiállítási tárgy mellett ez is látható |
|
64 év után ismét magyar mozdony Erdélyben - egy helyi csángó férfi bölcs
mondása szerint: "nincs olyan hosszú mise, amely véget ne érne egyszer".
2008. május 11-én 1/2 12 körül megérkezett a Székely Gyors, a Szent Koronás
címert viselő Nohab vontatta zarándokvonat a gyimesbükki állomásra.
Mi sem hagyhattuk ki, hogy megörökíttessük magunkat a mozdony előtt. |
|
Az állomásról gyalog haladtak át a vonat utasai az ezeréves határnál lévő őrházhoz - közben mindenhonnan
érdeklődő tekintetek figyelték a menetet |
|
Gyimesbükk Kontumáci kápolnája, a pünkösdi mise színhelye, az őrházzal szemben fekvő hegyoldalban |
|
A 30-as számú őrház avatása Gyimesbükkön, 2008. május 11-én, pünkösd vasárnapján - a felújítás
kezdeményezője és egyik fő szervezője Deáky András, gyimesbükki tanár volt. |
|
A Tatros folyó, mögötte az őrház |
|
64 év után újra magyar mozdony az ezeréves határon - a délutáni órákban megérkezett a Nohab mozdony
az őrházhoz is, ahol nagy ünneplő közönség várta |
|
Az őrház előtt állunk |
|
Az őrház előtti, a Szent Koronát formázó, lőrésekkel ellátott bunker teteje |
|
Ismét a Tatros, most a másik partjáról nézve, háttérben a Kontumáci kápolna |
|
2010 pünkösdje - harmadik alkalommal érkezett a Székely Gyors Gyimesbükkre - gyimesi csángó zenészek várják
a vonat érkezését a gyimesbükki állomáson |
|
Csángó lányok népviseletben, szintén az állomáson, a vonatra várva |
|
2010. május 23-án, pünkösd vasárnapján, első alkalommal érkezett Gyimesbükkre a Széchenyi év alkalmából
átfestett Taurus vontattaCsíksomlyó Expressz - a mozdony a Széchenyi év alkalmából őt ábrázolta |
|
A Székely Gyors helyi idő szerint fél egykor futott be a gyimesbükki vasútállomásra, húsz perccel a
Csíksomlyó Expressz érkezése után. Mindkét vonatot hatalmas tömeg várta, és sok szeretettel fogadta. |
|
A mozdonyon Széchenyi mondata: "Merjünk nagyok lenni!" |
|
A gyimesbükki vasútállomás és az őrház közötti, gyönyörű gyimesi táj |
|
Virágok a sínek feletti réten |
|
Gyimesi csángó lovasok a hegyoldalban |
|
Kilátás a Kontumáci kápolnától az őrház felé |
|
A Kontumáci kápolna |
|
A hegyoldal tele ünneplőkkel |
|
Délután három órakor megérkezett az őrházhoz a Csíksomlyó Expressz és a
Székely Gyors mozdonya |
|
Gyimesbükkön létrehoztak egy emlékhelyet az itt hősi halált halt katonáknak. Felavatása 2010 Pünkösd
vasárnapján volt (május 23.) - az emlékhely keresztje és domborműve, mögötte a kápolna. |
|
Az Árpádházi Szent Erzsébet Líceum Gyimesfelsőlokon - a Berszán Lajos atya által alapított iskolát
2000 Pünkösdjén avatták fel. Az iskolában általános iskola és gimnázium működik,
a környékben lakó csángó-magyar fiatalok magyar nyelvű oktatását szolgálja. |
|
Kicsengetés (ballagás) a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet
Gimnáziumban - erre az alkalomra a gyerekek és a fiatok csángó népviseletet
öltöttek magukra (a kislányon székely népviselet van) |
|
Kislányok csángó népviseletben |
|
Erdélyben a ballagást kicsengetésnek hívják. Gyimesfelsőlokon mindig Pünkösd vasárnapján tartják meg
a Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban. Mi már csak a végére értünk oda,
de így is nagy élmény volt a népviseletbe öltözött fiatalok előadása. |