Ezen a napon is sokfelé jártunk. Az Akó-kapunál kezdtük, és egészen Sepsiszentgyörgyig, a Szent Anna-tóig és Kézdivásárhelyig lementünk, majd visszafelé még a Nyerges-tetőn is körül néztünk.
A nap kicsit felhősen kezdődött, de délutánra szépen kiderült, így az Akó-kapunál még egyszer megálltunk.
A felvételek 2005. július 21-én készültek.
Csíkkozmás
A fallal körülvett csíkkozmási katolikus templom a XIII-XVIII. században épült. Szerencsénk volt, mert be is tudtunk menni....
 |
| A katolikus templom kapuja |
 |
| A templom tornya |
 |
| Már a templomkertben járunk |
 |
| A templombelső |
 |
| A falfestés alatt rejtőző középkori freskó részlete
|
Sepsiszentgyörgy
A Kós Károly által tervezett múzeum 1913-ban készült el.
Természettudományi és néprajzi részlege mellett gazdag 1848-as anyaga is
van. A múzeum kertjében áll egy Csíkmenaságból származó parasztház is, amit szintén érdemes megnézni.
 |
| A Székely Nemzeti Múzeumbejárata |
 |
| Gábor Áron rézágyújának másolata
|
 |
| Festett bútorok |
 |
| Régi parasztházak makettje |
 |
| Szobabelső
|
 |
| Festett falú szoba... |
 |
| Egy szövőszék |
 |
| Népviselet
|
 |
| A csíkmenasági parasztház kívülről... |
 |
| ...és a belseje - konyharészlet |
 |
| Szobarészlet |
 |
| Még a mestergerenda is ilyen szépen faragott |
 |
| A ház kapuja |
 |
| És még egy szép kapu a múzeum területén |
Kézdivásárhely
A XVI. század második felétől a
XIX. század első feléig 11 céh alakult Kézdivásárhelyen. A céhbeli
mesteremberek érdeme az is, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején
Kézdivásárhelyen hadianyaggyártó központ alakult ki. A Háromszéken
öntött 70 ágyúból 64-et Turóczi Mózes üstgyártó mester műhelyében
öntöttek, de nemcsak ágyúkat, hanem lőport, golyót, gyutacsot is
készítettek.
Gábor Áron (1814-1849) székely őrnagy egyetlen
fennmaradt ágyúját Kézdivásárhelyen találták meg, majd a Székely Nemzeti Múzeumba került, onnan vitték el
Bukarestbe az 1970-es évek elején, ahonnan 2010 októberében sikerült
visszahozni a sepsiszentgyörgyi múzeumba, ahol napjainkban megbecsült
helyen látható.
 |
| A főtér
|
 |
| Parkrészlet, velem |
 |
| Gábor Áron szobra
|
 |
| Utcarészletek... |
 |
| A református templom |
 |
| Képek a Céhtörténeti Múzeumból - a fazekas műhely |
 |
| Kovácsműhely |
 |
| Mézeskalácsok |
 |
| A Mészáros Ipartársulat zászlaja |
 |
| Egy másik, szintén egy céh zászlaja |
 |
| Egy szépen megmunkált szekrény |
 |
| Faeszterga |
 |
| Kalapos műhely |
 |
| Népviseletbe öltöztetett babák - részlet a több mint 300 babából |
 |
| Gyimesközéploki viseletben |
 |
| Bal oldalt szabófalvi, jobb oldalt lészpedi viseletben |
A Szent Anna-tó
A Szent Anna-tó Tusnádfürdő és Bálványosfürdő között fekszik. Európa
egyetlen vulkáni eredetű krátertava, 950 méter tengerszint feletti
magasságban, amely majdnem szabályos kör formájú. Része a Mohos
Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja
magába. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8.5 méter,
jelenleg pedig már csak 7 méter. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó
előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más,
csak egy láp.
 |
| A Szent Anna-kápolna távolabbról... |
 |
| ....és közelebbről... |
 |
| Légyölő galóca a tó partján
|
 |
| És egy másik szép gomba |
 |
| Már az autóból nézve, elhagyva a tavat |
Nyerges-tető
Nyergestetőn van az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak
tömegsírja. Itt közel háromszáz székely adta életét azért, hogy
feltartóztassa a cári csapatokat. A hely különlegessége, hogy az 1999-es
nagy vihar következtében nagyon sok fenyőfa kidőlt, azonban a sírhelyre
egy sem esett.
 |
| Az emlékmű a dombról nézve |
 |
| 1849. augusztus 1-én itt halt hősi halált Gál Sándor százada
|
 |
| A kegyelet kopjafái és keresztjei....
|
Az Akó-kapu
A Fiság-völgyének bejáratánál álló kapu
12,29 méter hosszú és 5 méter magas. A csíkszentgyörgyi Molnár György
kapufaragó fiaival, Lászlóval és Józseffel készítette 2004-ben.
 |
| Építésekor
a világ legnagyobb székelykapuja volt |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
