Pünkösd hétfőjén, ezen a kissé borongós, de napsütéses napon egy szép kirándulást tettünk a Hargita tetején. Szentegyháza felől mentünk fel, autóval egészen a menedékházig, majd onnan gyalog tettük meg az utat a tetőig, ahol egyre több a kereszt és kopjafa. Megindítóan szép volt!
A hegy aljában oda- és visszafelé is megálltunk, és gyönyörködtünk a patakokkal tarkított tájban.
A felvételek 2010. május 24-én készültek.
|
Az első hely, ahol megálltunk... |
|
Tovább felfelé.... |
|
Közeledünk a menedékházhoz |
|
A madarasi menedékház |
|
Tovább felfelé a menedékháztól... |
|
Az út nem túl meredek, de igen sáros volt |
|
Már közel a csúcshoz - a távolban egy újabb emlékmű... |
|
....és közelebbről... |
|
Az emlékmű másik oldala, kilátás abba az irányba, ahonnan feljöttünk |
|
Már a tető... |
|
Latinul Crocus, magyarul sáfrány vagy krókusz |
|
Zetelakiak kopjafája.... |
|
...és mellette mi állunk |
|
A kopjafa másik oldala... |
|
Valamilyen falva van kirakva a kövekből |
|
Paksiak kopjafája - Paks közel fekszik Szekszárdhoz, ahol születtem.... |
|
Már indulunk lefelé... |
|
Itt is valakit megkértünk, hogy fényképezzen le bennünket |
|
Ismét gyönyörű krókuszok.... |
|
leértünk a menedékházhoz.... |
|
...ahol hagyományőrző "ősmagyarokkal" találkoztunk.... |
|
Útközben megálltunk egy patakparton... |
|
A hatalmas sziklán ez az.... |
|
...emléktábla olvasható |
|
És alatta a patak |
|
Még lejjebb, a hegy lábánál.... |
|
Járművek találkozása 🚜 |
|
Kis pihenés, aztán indulunk tovább Szentegyháza felé... |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése