2019. március 20., szerda

Nyaralás, 2010. július 26. és augusztus 5. között - Útközben a Várasfenesi Tájház megtekintése és megérkezés Torockóra


Egy újabb, tíz napos szép erdélyi nyaralás, amiből az első négy napot Torockón, a Bitai Panzióban töltöttünk. Ismét sokfelé jártunk, több - számunkra - új helyre is eljutottunk, sok finomságot ettünk és ittunk, szóval nagyon jól éreztük magunkat.

Ebben az első sorozatban a szépen berendezett Várasfenesi Tájházat szeretném bemutatni, melyet útközben tekintettünk meg, majd a késő délutáni órákban megérkeztük Torockóra.

Akinek útba esik Erdély távolabbi részeibe való utazása során, az feltétlenül nézze meg a tájházat, mert érdemes....

A felvételek 2010. július 26-30. között készültek.


Várasfenes

Várasfenes Bihar megyében, a Fekete-Körös bal partján, Belényestől (Beius) 3 km-re, a Béli-hegység lábánál, a Fenesi-patak mentén fekszik. Neve először az 1291-94 közötti püspöki tizedjegyzékben jelenik meg Fenes formában.

Az épületet 2009 őszén vásárolta meg a Vura család, és kemény munka árán 2010 május 30-án nyitotta meg a nagyközönség számára.
A ház „modos paraszti ház”, tulajdonosa a Benedek család az 1870-es években egyike volt a falu legmódosabb családjainak és ennek megfelelően épült a családi ház is. A ház beosztása követi a hagyományos „magyar ház” beosztást. A ház merőlegesen dől az utcára, az elejét virágos kert díszíti, hátul pedig párhuzamosan a csűr határolja.
Jellegzetes erdélyi sajátossággal az utca, a ház, a csűr és a szomszéd ház négy oldalról zárja be az udvart. A csűrön kívül veteményes kert valamint gyümölcsös kert található. Ritkaságszámba megy az utca felőli részén található fából épített disznóól, mely mára már egyedülálló az egész faluban.
A ház három különálló szobából, konyhából és kamrából áll, oldalt nagy tornác szegélyezi.

Forrás innen, ahol még sok mást is olvashatunk Várasfenesről és a tájházról is.


A ház az udvarból nézve...





A pajta

A konyha...










A szobák...























A kamra...


A pajta...



Torockó, a Bitai Panzió

Megérkeztünk a panzióba....


Az egyik finom vacsoránk....

...és utána a híres, jellegzetes, torockói somodi kalács

Másnap reggel - már másodszor kel fel a Nap a a Székelykő mögött...


Háziasszonyunk, Magdi szép virágaiból egy csokor....






Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:





4 megjegyzés:

  1. Kellemes nyaralás lehetett! Ismét látom azt a "torockói somodi kalácsot" ami nagyon tetszik egyszer már megakartam sütni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Éva, ez is szép nyaralás volt! A somodi kalács sütéséhez pedig sok sikert kívánok!

      Törlés
  2. A legjobban a falvédő szövege tetszett.

    VálaszTörlés