A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyerges-tető. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyerges-tető. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. május 7., kedd

Ismerkedés a Kászonok falvaival és pihenő a Nyerges-tetőn - Nyaralás, 2010. július 26. és augusztus 5. között


A csíkmenasági kirándulás napján kis kitérővel betértünk még a Kászonokba is. Csak Kászonaltízben szálltunk ki az autóból, és néztük meg a műemléktemplomát. Kászonújfalu, Kászonimpér és Kászonjakabfalba településeken csak áthaladtunk.

A Keleti-Kárpátokban, Csík és Háromszék megye határán, a Nyerges-tető közelében, 700 m magasságban fekszik a kis Kászoni-medence, melyet 1100-1200 m magas hegyek határolnak.
A Kászon-patak folyik keresztül rajta, észak-déli irányban.
Öt településből áll: Kászonújfalu, Kászonimpér, Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Kászonjakabfalva.
A medence zártsága miatt egykor jelentős stratégiai pontja volt a magyarságnak.
Az időjárás is elég mostoha, nagyon hosszúak és hidegek a telek, viszont borvizekben gazdag a környék. A székelykapuk itt egyszerűbbek, a kapuzábé (láb) szélesebb.

A felvételek 2010. augusztus 2-án készültek.


Kászonújfalu

Kászonújfalu Csíkszeredától 34 km-re délkeletre fekszik. Közigazgatásilag Kászonaltízhez tartozik, melytől 6 km-re délnyugatra helyezkedik el. 
1477-ben említik először. 1701-ben lett önálló egyházközség, a régi fatemploma helyén ekkor kőkápolna épült, melyhez 1768-ban kőtorony is készült. 1719-ben a falut pestis pusztította.
A mai római katolikus temploma 1792 és 1796 között a korábbi torony mellé épült, 1826-ban megújították, mivel földrengés rongálta meg, ekkor kerítéssel is körülvették. 1940-ben és 1977-ben újra földrengés rongálta meg.

Megérkeztünk Kászonújfaluba...









Kászonaltíz

Kászonaltíz Csíkszeredától 46 km-re délkeletre, a Kászoni-medence keleti részén fekszik.
Temploma a román kori helyén a 1466-ban épült, gótikus stílusban.
1802. november 26-án földrengés volt a faluban.
A műemléktemplom négyzet alakú hármas hajóját 1938–1942 között építették, a szentélye és tornya kivételével az átépítések is ekkor folytak.
A kibővített templomot 1943-ban Márton Áron püspök szentelte fel Krisztus király tiszteletére. Többször is javították, legutóbb 1984–1994 között. 

A falu bejáratánál rovásírásos köszöntő is olvasható

A kászonaltízi római katolikus templom Nagykászon néven is ismeretes Kászonaltíz egyik kiemelkedő dombján, az Egyházhágón, 719 méter tengerszint feletti magasságban épült...


Helyi jellegzetesség a kőzábés kapu...


A plébánia székelykapuja, melyet 1978-ban állítottak a kászoni hívek

Közelebbi részletek a kapuról...


A Kászon-patak - felette áthaladva indulunk a templomhoz

A kászonaltízi római katolikus népiskola, 1874-ből



A temetőhöz vezető út bejáratánál álló székelykapu...

...és közelebbi részlet róla

A gótikus katolikus temploma a temetővel

Napóra a templom falán

Sírok a templom körül...



Még egyszer a templom, kicsit távolabbról

Tovább Kászonimpér felé


Kászonimpér

Kászonimpér Csíkszeredától 44 km-re délkeletre, a Kászon-pataka mellett fekszik. Közigazgatásilag Kászonaltízhez tartozik.






Kászonjakabfalva

Kászonaltíztől 4 km-re délre fekszik. Közigazgatásilag ez a település is Kászonaltízhez tartozik.








A Nyerges-tető

A Nyerges-tető egy 878 méter magas hágó, mely a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét köti össze. 1849. augusztus 1-én itt halt hősi halált Gál Sándor százada, amikor 200 honvédjével önfeláldozó küzdelme ellenére vereséget szenvedett az osztrák és orosz csapatok ellen. A „székelyföldi Thermopülé” hőseinek nevezett honvédek tiszteletére a kopjafák közelében emlékoszlop is őrzi a csatában elesett hősök emlékét.
Nyergestetőn van az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak tömegsírja. Itt közel háromszáz székely adta életét azért, hogy feltartóztassa a cári csapatokat. A hely különlegessége, hogy az 1999-es nagy vihar következtében nagyon sok fenyőfa kidőlt, azonban a sírhelyre egy sem esett.
(A közelében lévő kopjafás sírhelyet most nem kerestük fel, de a blogomon több bejegyzésben is látható.)

Az 1848-49-es emlékmű....



Visszafelé a panzióba...




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:





2017. május 21., vasárnap

Háromszéki kirándulás a Nyergestetőn át Kézdiszentlélekre, a Perkőre és Gelencére - Nyaralás, 2008. július 21-31.


Ezen a napon Háromszékre látogattunk el. A Nyergestetőn keresztül először Kézdiszentlélekre mentünk, aztán fel a Perkőre, utána Gelencére - ezek láthatók ebben a sorozatban -, majd a nap folyamán egészen Kovásznáig jutottunk el, de ezek majd a következő sorozatban lesznek láthatóak....

A felvételek 2008.július 29-én készültek.


Nyergestető

A Nyergestető egy 878 méter magas hágó, mely a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét köti össze. 1849. augusztus 1-én itt halt hősi halált Gál Sándor százada, amikor 200 honvédjével önfeláldozó küzdelme ellenére vereséget szenvedett az osztrák és orosz csapatok ellen. A „székelyföldi Thermopülé” hőseinek nevezett honvédek tiszteletére a kopjafák közelében emlékoszlop is őrzi a csatában elesett hősök emlékét.

Felfelé a kopjafákhoz...










Kézdiszentlélek és a Perkő

Kézdiszentléleken a  XV. sz. végén épült katolikus erődtemplomot tekinthetjük meg, majd különösebb erőfeszítés nélkül gyalogolhatunk fel a Perkő tetejére.  A 719 m magas Perkő csúcsán áll a kicsi Árpád-kori körtemplom, mely Háromszék egyik leglátványosabb műemléke.

A kézdiszentléleki katolikus erődtemplom....





Felfelé a Perkő csúcsára

A Perkő tetején álló Szent István kápolna...


A kápolna másik oldala

A kápolna mellett két helyi magyar házaspárral találkoztunk össze, akik finom kaláccsal kínáltak meg bennünket...

...és még le is fényképeztek bennünket


A kápolna belseje magyar szenteket ábrázoló freskóval

A kápolna a mellette álló harangtoronnyal

A harangtorony közelebbről

A kézdiszentléleki erődtemplom fentről nézve...

.....és ráközelítve

A politikai foglyok emlékére állított kereszt, mögötte Kézdiszentlélek



Legelésző tehenek a Perkő oldalában...



Gelence

Gelence Kézdivásárhelytől 9 km-re fekszik. Temploma a tatárjárás után, a XIII. században épült. Székelyföld egyik leghíresebb műemléke, mely a Világörökség részét képezi. Híres középkori freskója szinte teljes belső falát belepi.

Gelence másik híressége a falu bejáratánál álló hatalmas székelykapu. Az alábbi képeken látható egykori kapu 2010. március 3-án délután egy nagyobb szélfúvás következtében kidőlt és darabokra tört. (E régi kaput 2003. június 27-én Gelence bejáratánál állították fel, melyet a Both testvérek - László, Imre, Csaba és Tibor -, és Bíró László faragta) 
De pár hétre rá, 2010 április 1-én rekord gyorsasággal sikerült felállítani egy nagyobb méretű és sokkal díszesebb új kaput, melyet Both László faragómester irányítása alatt Both Imre, Cseh Zoltán, Palkó Levente, Dezső Róbert és Ördög Sándor készített el.

Az egykori székelykapu Gelencén, a falu bejáratánál

A kapu közelebbi részletei...


A kapu melletti fából faragott szobor, kezében a falu címerével

A templom előtt álló harangláb

A templom kívülről...


....és belülről



A karzat

A szószék



A híres középkori freskó részletei - felül a Szent László legenda, alul jelenetek Jézus életéből






Festett fatáblák....






A festett fakazettás mennyezet...





A toronyban...

A harangok


A templom a haranglábból nézve

A templomot övező fal és a temető szintén a haranglábból nézve

Temetői részletek...




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: