Ezen a szép napon először Farkaslakára látogattunk el. Az Erdélybe utazók nagy része Tamási Áronnak csak a főút mellett
található sírját keresik fel, de érdemes kicsit besétálni a faluba, és
megnézni az író szülőházát is. Ezen kívül több szép faragott székelykaput is megcsodálhatunk sétánk során.
Ezután indultunk tovább a Gyilkos-tóig, ahol sétáltunk a tó körül, este pedig Csíksomlyón, a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyeregben megnéztük az "Egri csillagok" egy szép zenés feldolgozását.
A felvételek 2006. július 29-én készültek.
Farkaslaka
Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. Felső iskoláit
Kolozsvárott végezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi
Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát. 1944-ben települt át
Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgyűlés tagja volt.
1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását.
Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
1966. május 26-án halt meg Budapesten, de szülőhelyén, Farkaslakán temették el.
1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását.
Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
1966. május 26-án halt meg Budapesten, de szülőhelyén, Farkaslakán temették el.
 |
| Székelykapuk Farkaslakán... |
 |
| "Faragtatta Jahab Árpád" - olvashatjuk a rovársírást |
 |
| A gyalogkapu felirata: "Ki alattam ki s bejár, arra áldás, béke vár" |
 |
| Tamási Áron szülőháza, az utcáról nézve |
 |
| A ház egyik szobája, az író bölcsőjével |
 |
| A bölcső közelebbről |
 |
| Tamási Áron egyetemi diplomája |
 |
| Sipos Mátyás, az író unokaöccse, aki körbevezetett minket |
 |
| A kemence, amely korábban a szabadban volt, most fedett helyre került |
 |
| A ház az udvarról nézve... |
 |
| Képek az íróról a csűrben,,,, |
 |
| ...és alattuk húgának, Erzsike néninek szőttesei, melyekből még most is vásárolhatunk (illetve ottjártunkkor) |
 |
| Mi is vettünk egy szép, horgolással díszített szőttest - amelyiket a képen nézegetem |
A Gyilkos-tó
1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt és elzárta a patak folyását. Az így keletkezett
tóban a víz különleges kémiai összetétele miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák. A Gyilkos-tó nevét onnan kapta, hogy a földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette.
 |
| Ottjártunkkor épp valamilyen ünnepség volt... |
 |
| A tóból ma is kiállnak a fenyőfacsonkok.... |
 |
| A tó a Kis-Cohárddal |
 |
| Már a tó túlsó oldalán járunk |
Csíksomlyó
 |
| Esti felhők Csíksomlyón, a Hármashalom oltár felett.... |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
• A kiskohi Medvebarlang
• Torockói séták, Ida néni múzeuma és kirándulás az Ordaskőre
• Gyulafehérvártól Nagyenyedig
• A Tordai sóbánya és a Túri-hasadék
• Remete-szoros és Betlenszentmiklós
• Szász erődtemplomok felkeresése
• Tamási Áron szülőháza Farkaslakán, és séta a Gyilkos-tó körül
• A Gyimesekben és Pusztinán
• A Fogarasi-havasok sziklabirodalma
• Kisebb kirándulások: Zeteváralja, Székelyderzs, Énlaka, Küküllőkeményfalva, Hargitafürdő és Máréfalva
• Kalotaszegi kirándulás - Körösfő, Kalotaszentkirály és Magyargyerőmonostor
• Kirándulások Kalotaszegen - Magyarvalkón, a Bélesi-tónál és a Gyalui-tónál
