A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyilkos-tó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyilkos-tó. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 21., csütörtök

Tamási Áron szülőházának felkeresése Farkaslakán, és séta a Gyilkos-tó körül - Nyaralás, 2006. július 23. és augusztus 7. között


Ezen a szép napon először Farkaslakára látogattunk el. Az Erdélybe utazók nagy része Tamási Áronnak csak a főút mellett található sírját keresik fel, de érdemes kicsit besétálni a faluba, és megnézni az író szülőházát is. Ezen kívül több szép faragott székelykaput is megcsodálhatunk sétánk során.
Ezután indultunk tovább a Gyilkos-tóig, ahol sétáltunk a tó körül, este pedig Csíksomlyón, a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyeregben megnéztük az "Egri csillagok" egy szép zenés feldolgozását.

A felvételek 2006. július 29-én készültek.


Farkaslaka

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. Felső iskoláit Kolozsvárott végezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát. 1944-ben települt át Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgyűlés tagja volt.
1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását.
Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
1966. május 26-án halt meg Budapesten, de szülőhelyén, Farkaslakán temették el.

Székelykapuk Farkaslakán...


"Faragtatta Jahab Árpád" - olvashatjuk a rovársírást

A gyalogkapu felirata: "Ki alattam ki s bejár, arra áldás, béke vár"

Tamási Áron szülőháza, az utcáról nézve

A ház egyik szobája, az író bölcsőjével

A bölcső közelebbről



Tamási Áron egyetemi diplomája

Sipos Mátyás, az író unokaöccse, aki körbevezetett minket


A kemence, amely korábban a szabadban volt, most fedett helyre került

A ház az udvarról nézve...



Képek az íróról a csűrben,,,,

...és alattuk húgának, Erzsike néninek szőttesei, melyekből még most is vásárolhatunk
(illetve ottjártunkkor)

Mi is vettünk egy szép, horgolással díszített szőttest - amelyiket a képen nézegetem



A Gyilkos-tó

1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt és elzárta a patak folyását. Az így keletkezett tóban a víz különleges kémiai összetétele miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák. A Gyilkos-tó nevét onnan kapta, hogy a földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette.

Ottjártunkkor épp valamilyen ünnepség volt...



A tóból ma is kiállnak a fenyőfacsonkok....



A a Kis-Cohárddal



Már a tó túlsó oldalán járunk





Csíksomlyó

Esti felhők Csíksomlyón, a Hármashalom oltár felett....




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:




2016. január 17., vasárnap

Kirándulás a Gyilkos-tónál és a Békás-szorosnál, valamint látogatás Szárhegyen - Nyaralás, 2005. július 12-25.


Ezen a napon Gyergyóban kirándultunk, először a Gyilkos-tónál és a Békás-szorosnál, majd a késő délutáni órákban még volt időnk egy rövid szárhegyi látogatásra is.

A felvételek 2005. július 19-én készültek.


A Gyilkos-tó

1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt és elzárta a patak folyását. Az így keletkezett tóban a víz különleges kémiai összetétele miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák. A Gyilkos-tó nevét onnan kapta, hogy a földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette.

A vízből kiálló fenyőcsonkok még a ami napig is jól látszanak

A Kis-Cohárd a tó mellett



A Békás-patak

A konzerválódott fenyők a tóban

A háttérben ismét a Kis-Cohárd látszik




A Békás-szoros

A Békás-szoros egy szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, a Békás-patak völgyében. A patak néhol 200-300 m magas sziklafalak között kanyarog. A szorost közrefogó hegycsúcsok a Kis-Cohárd (1344 m), a Csíki-bükk (1264 m), az Oltárkő (1154 m) és a Mária-kő (1125 m).
1971-ben nyilvánították védetté.

Érdemes néhány helyen megállni, kiszállni a kocsiból, és a legszebb részeken gyalogosan megtenni rövidebb-hosszabb utat


A régi és a 2004-ben átadott alagút


A régi alagút

Szerpentin a szorosban

Az 1154 m magas Oltárkő



Az ember szinte törpének érzi magát a sziklaóriások között

Ahol legszebb a szoros, azt már ellepték az ajándékárusok...


A zubogó patak







Egy szép vízesés a szorosban








A szárhegyi Ferences templom és kolostor

1749-ben a tűzvész pusztítása után épült a ma is álló kolostortemplom.
1974 óta a kolostor egyik szárnyában művésztábor működik, amelynek alkotásait a megújított Lázár-kastélyban helyezik el. Ebben a kastélyban nőtt fel Bethlen Gábor fejedelem.



A kolostor főoltára

Az oldalkápolnája oltára

Jobb oldalt Ervin atya, ferences szerzetes látható, aki megmutatta nekünk a kolostort.
2013. augusztusáig egyedül szolgálta itt a híveket.

Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelmének mellszobra, aki itt nevelkedett,
mivel édesanyja Lázár István leánya volt



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: