Torockóról - ahol már sok szép napot töltöttünk - számtalan csodás és feledhetetlen kirándulást tettünk a közelebbi-távolabbi környéken. Jól megközelíthetők városok, falvak, templomok, magas hegyek, érdekes sziklaképződmények, hol békés, hol tajtékzó patakok, folyók, és föld alatti csodák is. Megannyi kirándulási lehetőség, épített és természet alkotta szépség várja az odalátogatót.
Aki még több képet szeretne megtekinteni Erdélyről, az látogasson el honlapunkra, a
"Minden, ami magyar"-ra.
 |
| A Szent Mihály plébániatemplom Kolozsváron - Erdély második legnagyobb gótikus temploma |
 |
| A templom előtt áll Mátyás király lovas szobra - Fadrusz János alkotása 1902-ből |
 |
| A templom belseje az oltárral |
 |
Utcarészlet - a Fő téri eklektikus stílusú Státusházakat Alpár Ignác tervezte,
és a Hauszmann és Társa cég építette 1898-1899-be. |
 |
| Mátyás király szülőháza |
 |
| A kolozsvári Farkas utcai református templom |
 |
| Szószék a templomban |
 |
Kolozsvári Márton és Kolozsvári György által 1373-ban készített
Szent György lovas szobor másolata a templom előtt - ezt 1904-ben
állították fel, az eredeti szobor a prágai várban láthat. |
 |
Sírok a kolozsvári Házsongárdi temetőben, Dsida Jenő, költő
(Szatmár, 1907. máj. 17. – Kolozsvár, 1938. jún. 7.) |
 |
Kriza János, unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, költő, az MTA tagja
(Nagyajta, 1811. jún. 28. – Kolozsvár, 1875. márc. 26.) |
 |
Kós Károly, építész, író, politikus, könyvkiadó, grafikus
(Temesvár, 1883. dec. 16. – Kolozsvár, 1977. aug. 25.) |
 |
Bonchidán áll a Bánffy család reneszánsz, barokk és romantikus stíluselemeket ötvöző kastélya, amelyet
fénykorában erdélyi Versailles-ként emlegettek. A hatalmas négy sarokbástyával díszített kastély a
II. Világháborúban súlyosan megrongálódott és azóta is folyamatosan pusztult. |
 |
A helyreállítási munkálatok megkezdését a bukaresti Művelődésügyi Minisztérium és budapesti
Nemzeti Örökség Minisztériuma közötti, 1999-ben aláírt egyezmény tette lehetővé.
Ott jártunkkor, 2005-ben is dolgoztak a kastély helyreállításán. |
 |
| A Tordai-hasadék dél-keleti bejárata |
 |
Séta a hasadékban a zubogó a Hesdát-patak mentén - a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc
között kb. 3 km hosszan folyik a Hesdát- patak, közel 200 m magas sziklafalak között. |
 |
A hasadék egyik legmagasabb sziklacsúcsa, az impozáns,
764 m magas Patkós-kő |
 |
| A patakot több híd íveli át |
 |
| Természeti szépségei miatt a hasadékot már 1938-ban védett területté nyilvánították |
 |
Visszatekintés a hasadék végéről - érdemes nemcsak a Hesdát-patak
mellett végigjárni a hasadékot, hanem visszafelé felkapaszkodni a jobb,
vagy bal oldali hegygerincre, ahonnan mindkét oldalról gyönyörű kilátás
tárul elénk , nemcsak a hasadékra, de a környező településekre is. |
 |
| A hasadék végén a táj kinyújtózkodik Magyarpeterd felé |
 |
A 2005-ös kirándulásunk alkalmával a hasadék észak-keleti gerincére felkapaszkodva, azon végighaladva
tértünk vissza a kiindulópontunkig |
 |
| Virágcsendélet a hegytetőn |
 |
A 2007-es kirándulásunk alakalmával viszont a hasadék másik, dél-nyugati hegygerincét megmászva
jutottunk vissza |
 |
| A rekkenő, 30-35 fokos hőségben nehezen küzdöttük le a nagy szintkülönbséget, de sikerült feljutnunk |
 |
| Fent viszont a csodálatos panoráma kárpótolt mindenért |
 |
A Tordai sóbánya - a "Mária Terézia" bánya 112 m mély aknájának felső vége. A bányát 1690-ben nyitották
és 1932-ig bányászták itt a sót. Ma már csak idegenforgalmi látványosság, tiszta levegője
miatt gyógyhatású hely. |
 |
| A "Rudolf" bánya 40 méter mély terme - a 2010-es fejújítás előtt így nézett ki... |
 |
...és a felújítás után - 2010 januárjában ünnepélyes keretek között adták át a felújított tordai sóbányát, és a
környékén megépített szabadidő és kezelési központot. A sóbánya a képen is látható óriáskerékkel,
minigolfpályával, csónakázótóval és egyéb létesítményekkel gazdagodott. |
 |
| A "Névsorolvasás terme" |
 |
| A Túri-hasadék Tordatúrnál - nem messze található a sokkal ismertebb Tordai-hasadéktól, csak sokkal kisebb |
 |
A szakadékban itt is egy patak folyik, bár mellette nem lehet elmenni. A két oldalon viszont végigsétálhatunk
különösebb erőfeszítés nélkül, és megcsodálhatjuk az érdekes sziklaképződményeket. |
 |
A hasadék egyik oldalán egy fennsík van, ahol mezőgazdasági termelést is
folytatnak. Itt találtuk a búza mellett ezt a szép búzavirágot. |
 |
| Itt jóval kevesebb turista fordul meg, pedig ez is egy érdekes kirándulóhely |
 |
| Bélavára mészkősziklái a Podsága-völgyben |
 |
| A szikla közelebbről |
 |
| A csúcs 1348 m magasan van |
 |
| A Kőköz sziklái Torockó és Nagyenyed között |
 |
| Egy befejezetlen kastély a Kőközben |
 |
| Bivaly, mint háziállat - errefelé még ilyen is van - az Enyed- patakban |
 |
| A XV. századi református vártemplom Nagyenyeden |
 |
| A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium udvara |
 |
A Bedellői-havasokban található a Remetekolostor, amely kiindulópontja lehet a vadregényes
Remete-szorosi kirándulásoknak |
 |
A Remete-szoros csodálatos természeti környezetben található
Torockótól nem messze, de csak Tövis felől lehet megközelíteni,
kocsival is járható úton. |
 |
| Egy móc ház előtt állok, a szoros közelében - azóta is kíváncsi vagyok, milyen lehet belül |
 |
A Remete-szorost csak akkor lehet könnyen végigjárni, ha száraz az idő és alacsony
a vízállás - ottjártunkkor szerencsénk volt |
 |
| Hatalmas "kavicsok" a Gyógy-patakban |
 |
| Az arányok jól láthatók |
 |
Az út magas sziklafalak között a Remete-patak mellett vezet, magasabb vízállás esetén pedig részben benne,
agy a szikla falon lehet csak közlekedni |
 |
Egyes helyeken, mint itt, a sziklafalba beépített kapaszkodók és lábtámaszok segítségével jutottunk
tovább - de így nagyon kalandosra sikeredett ez a kirándulás |
 |
A szoros vége felé található a vadregényes "Pokol-kapuja" nevű, a patak által
a mészkőbe vájt sziklakapu - finom hűs volt a vize a nyári melegben,
nagy élmény volt benne állnom |
 |
| A kapu a másik oldalról nézve |
 |
Közlekedési lehetőségek a Pokol-kapuja után, itt már tényleg csak a vízben gázolva, vagy a kapaszkodók
nélküli sziklafalon lehet továbbhaladni - a bátrabbak megtették, mi innen már visszafordultunk.
Azóta is rejtély, hogy vajon mi várt volna ránk a Pokol-kapuján túl :-) |
 |
| Egy kis vízesés a Gyógy-patakban, a számtalan közül |
 |
| Kirándulás a Havasgáldi-szoros sziklái között |
 |
A Havasgáldi-szoros a Torockó-hegységben, a Gáld-völgyének középső szakaszán található.
A Tövistől délre fekvő Alsógáld felől lehet megközelíteni |
 |
| A csupasz sziklafalak látványa lenyűgöző volt |
 |
| A hegyek között kanyargó gyors folyású patak elragadó tájon fut végig |
 |
Vízesés az Aranyoson Alsópodsága és Alsószolcsva között. Az Aranyos felett egy cső szerű ivóvíz
átvezető favályú ível át, aminek vizét meg is kóstoltuk, és nagyon finom volt. |
 |
Egy kihagyhatatlanul szép virágkompozíció
az Aranyos innenső oldalán |
 |
| És esőben a haragos Aranyos - Borrév környékén 2010 nyarán |
 |
A Bucsony közeli Detonáta bazaltoszlopai - a nagy bazaltfal
300 m hosszú és 100 m magasan emelkedik ki a környezetéből |
 |
| A bazalt kőtenger |
 |
| A bazalt fal közelebbről nézve |
 |
A gyulafehérvári Szent Mihály Püspöki Székesegyház. A püspökségét
Szent István király alapította 1009-ben. A székesegyházat a XIII. század
végén építették román stílusban, később többször átépítették,
ma a gótikus elemek dominálnak rajta. |
 |
A székesegyházban több jelentős személyiség sírja is megtalálható:
Hunyadi János és öccse ifj. Hunyadi János, fia Hunyadi László, Izabella királyné
és fia, János Zsigmond Erdélyi fejedelem, Martinuzzi György és Márton Áron
püspök. A képen Hunyadi László és a két Hunyadi János sírja látható |
 |
| A templom belseje a főoltárral |
 |
| A bethlenszentmiklósi unitárius templom |
 |
| A Bethlen kastély a templom tornyából nézve |
 |
| A kastély valamikor milyen szép lehetett... jelenleg gabonát tárolnak benne |
