A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga
1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélységben
gyökerezik. Több száz év kibányászható sóját rejti magába, Erdély
gazdagságának egyik legjelentősebb, és szinte feneketlen kincsesládája.
A Sóhát dél-nyugati részén található a "Sószoros", tulajdonképpen a Korond-patak áttöréses szurdokvölgye, ahol a patak átvágta a Sóhát és a Gyilkos-oldal közti egykor összefüggő sógerincet és leválasztott egy kisebb dombot. A Sószorosban találkozunk azokkal a sósziklákkal, amelyek parajdi sósziklák néven ismeretesek, és már a XVIII. század végén is turisztikai látványosságot képeztek.
A Sószoros karsztos lepusztulási formái esőbarázdás kősósziklákból állnak, melyek esős időben szürkék, míg szép időben hófehéren csillognak. Látványosak a sókarc-mezők és a csupasz sósziklák erodált maradványai, a sófalak, éles szélű sótarajok és a kisebb kősószakadékok, melyek a sószorost díszítik. A sósziklák aljában sok tömény sósforrás, sószivárgás található, melyek közül a nagyobb vízhozamúak lekúsznak a Korond-patakig és a vizükből kicsapódó vékony sóréteg száraz időben hófehér sósivatagokat eredményez.
Szerencsénk volt az időjárással, mert nagyon szép sóképződményeket láthattunk, így nagy élmény volt végigjárni a Sószoros sószikláit ezen a szép napsütéses napon....
A Sóhát dél-nyugati részén található a "Sószoros", tulajdonképpen a Korond-patak áttöréses szurdokvölgye, ahol a patak átvágta a Sóhát és a Gyilkos-oldal közti egykor összefüggő sógerincet és leválasztott egy kisebb dombot. A Sószorosban találkozunk azokkal a sósziklákkal, amelyek parajdi sósziklák néven ismeretesek, és már a XVIII. század végén is turisztikai látványosságot képeztek.
A Sószoros karsztos lepusztulási formái esőbarázdás kősósziklákból állnak, melyek esős időben szürkék, míg szép időben hófehéren csillognak. Látványosak a sókarc-mezők és a csupasz sósziklák erodált maradványai, a sófalak, éles szélű sótarajok és a kisebb kősószakadékok, melyek a sószorost díszítik. A sósziklák aljában sok tömény sósforrás, sószivárgás található, melyek közül a nagyobb vízhozamúak lekúsznak a Korond-patakig és a vizükből kicsapódó vékony sóréteg száraz időben hófehér sósivatagokat eredményez.
Szerencsénk volt az időjárással, mert nagyon szép sóképződményeket láthattunk, így nagy élmény volt végigjárni a Sószoros sószikláit ezen a szép napsütéses napon....
A felvételek 2008. július 28-án készültek.
| A Sószoros még az autóból nézve, odafelé menet |
| A Sószoros bejáratánál olvasható leírás.... |
| ...és a térkép |
| Indulunk lefelé a Sószorosba.... |
| A Korond-patak |
| Közeledünk az első sósziklákhoz.... |
| Közelebbi felvételek.... |
| Hú, ez sós! |
| Indulunk tovább, át a Korond-patakon..... |
| A talaj is sós |
| Van aki egy jó felvételért mindenre képes 😎 |
| Kezdünk felkapaszkodni a szemben lévő hegyoldalon |
| Már jó magasan járunk... |
| Újabb sósziklák... |
| ...és közelebbi képek |
| Visszafelé |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
• Torockói séták, kirándulások a Székelykő aljában
• Múzeumnézőben Torockón
• Kirándulás a Gáldi-szorosban
• Egésznapos kirándulás Borospatakára és az Apahavasra
• A Libán-tetőn keresztül Ditróba, majd városnézés Zetelakán
• Kirándulás a parajdi Sószorosban
• Nyergestető, Kézdiszentlélek, Perkő, Gelence
• Zabola
• Az alsócsernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeum
• Haraly, Kovászna, Csomakőrös, Torja, Fenyéd
• Hargitafürdő, Székelyudvarhely és Szejkefürdő
• Múzeumnézőben Torockón
• Kirándulás a Gáldi-szorosban
• Egésznapos kirándulás Borospatakára és az Apahavasra
• A Libán-tetőn keresztül Ditróba, majd városnézés Zetelakán
• Kirándulás a parajdi Sószorosban
• Nyergestető, Kézdiszentlélek, Perkő, Gelence
• Zabola
• Az alsócsernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeum
• Haraly, Kovászna, Csomakőrös, Torja, Fenyéd
• Hargitafürdő, Székelyudvarhely és Szejkefürdő