2017. február 12., vasárnap

Pünkösdi utazás, 2008. május 8-15. - A gyimesbükki 30. számú felújított őrház, Pünkösd vasárnapján

A történelmi Magyarország egykori határán, Budapesttől kb. 800 km-re, a Gyimesi-szorosban a XVII. században épült Rákóczi-vár lábánál áll egy vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az épület vasúttörténeti emlék, 111 éve, 1897-ben épült. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel, még a bokrokon is nemzeti színű szalagokat lenget a szél...

A gyimesbükki önkormányzat, a szervezők és a Budakeszi Kultúra Alapítvány 2008. május 11-én, Pünkösd vasárnapján, a történelmi Magyarország legkeletibb, 30-as számú, felújított őrházát ünnepélyesen avatta fel.

Az őrház avatása és a Székely Gyors megérkezése a következő sorozatban látható.

A képek 2008. május 11-én készültek.


Akit érdekel, az az őrház történetéről és felújításáról bővebben itt alább olvashat:

Az őrház története:
Ez a vasúti őrház a magyar és a román állam között korábbi szerződés alapján az 1896-97-ben elkészült Csíkszereda – Gyimesbükk – Palánk – Kománfalva vasútvonal részeként épült, néhány méterre az egykori román–magyar határtól. 1920 után a román vasút, a CFR használta, 1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.
1944-bent súlyos harcok voltak a környéken. A szovjet hadsereg az átállt román haderő közreműködésével 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt (Csanádpalota, Battonya). A magyar 2. hadsereg rövid elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett. Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és a környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves főhadnagy, Sebő Ödön parancsnoksága alatt. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén, ezért dél felől, kerülővel folytatta támadását. Így nyomulhattak Temesvár környékére elérvén szeptember 23-án Battonyát. Szeptember végén, miután az ellenséges erők már messze a hátukban jártak, Sebő Ödönék harcolva törtek ki a bekerítésből, és vonultak északra Nyíregyháza irányában. Feladatuk utóvédként az volt, hogy lassítsák az előnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a főerők zavartalan visszavonulását. Sebő Ödön "A halálra ítélt zászlóalj" című könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket. A kötetet a Budakeszi Kultúra Alapítvány felújított őrház 2008. Pünkösd vasárnapi átadására újra megjelentette.
Az őrházat a háború után a CFR használta 2000-ig. Sorsa megpecsételődni látszott, amikor néhány évvel ezelőtt a román vasút eladta egy román embernek, aki az építőanyagért elbontotta volna. Egy helyi tanár, Deáky András azonban az épületet megvásárolta, a tetőzetét kijavíttatta és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta.

A felújítás:
2007-ben kapcsolódott be az őrház sorsába az a budakeszi baráti társaság, amely végül a felújítás motorja lett. Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly 2007. pünkösdjén egy jelentős összegű adománnyal kezdeményezték az őrház eredeti magyar vasúti szabványoknak megfelelő felújítását, környezetének rendezését, hogy alkalmassá váljék egy vasút- és helytörténeti kiállítás bemutatására.
Az ősz során azonban kiderült, hogy a felajánlott összeg és a helyi erő kevés a munka megkezdésére. A budakeszi baráti társaság ekkor döntött úgy, hogy vállalja a további pénzügyi források felkutatását és a felújítás levezénylését. Közülük ketten is a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumi tagjai, így javaslatukra az alapítvány úgy döntött, hogy felkarolja az adományok gyűjtését. 2007 őszén a segítőkész írott és elektronikus sajtó (Indóház magazin, Lánchíd Rádió, Duna TV, Magyar Nemzet, Budakeszi Iránytű) segítségével elindult az egyre szélesebb összefogás. 2008. február elején Bánkuti Ákos és Herein Gyula az alapítvány nevében megállapodást kötött a gyimesbükki önkormányzattal és kivitelezési szerződést írt alá a bekért árajánlatok és referenciák alapján kiválasztott csíkszeredai kivitelezővel, a Harbau Kft-vel. A felújítás a gyimesbükki önkormányzattal együttműködésben, valamint Deáky András és Bilibók Ágoston helyi lakosok segítségével és felügyelete mellett megkezdődött. A gyimesbükki önkormányzat egy ellenszavazattal megszavazta az épület felújításának engedélyezését, és vállalta a költségek egyharmadát.
A vasúttól és az önkormányzattól időközben megkapott újabb engedélyek alapján és az adományoknak köszönhetően aztán nem csak az épület‚ hanem a környezetének a rendezése is megkezdődött: stílszerű kerítés, pihenő padok, asztalok, illemhely és egy vasúti aluljáró is épült a Rákóczi-vár biztonságos megközelítésére.
A szervezők köszönik azt a széleskörű, batároktól független összefogást, ami ennek a kicsiny darab magyar történelemnek a megmentésében eddig is megmutatkozott, és köszönetet mondanak a 111 éves vasúttörténeti emlék megmentéséért felelősséget érző közel százötven, kizárólag magánszemélyeket és vállalkozásokat jelentő adományozónak. Az őrháznál egy tábla őrzi a nagylelkű támogatók nevét.


A 30. számú felújított őrház a Tatros partján - a felavatása reggelén

Mi korán indultunk az ünnepségre, ezért még alig voltak...





Az őrház előtti, a Szent Koronát formázó lőrésekkel ellátott bunker teteje



Kiállítási tárgyak az őrházban (Bilibók Ágoston gyűjteménye) - 1920-as években Leningrádban gyártott peronóra

Lámpák...






Vasutas ruhák...


Vasúti kocsikon használt táblák, melyek a gyártójukat jelezte



Archív fotók az őrházban....

A 30-as őrház 1943-ban. A II. bécsi döntést követően 1940-44 között a Honvédség használta, ekkor épült a bunker is.


Háborús évek 1941-44. Katonai felszerelést szállító szerelvény robog 2 db német DR56-os mozdonnyal
a 30-as őrház mellett.

Csíkszeredai vasutasok 1917-ben

Gyimesbükk határszél a XX. sz. elején román oldalról fényképezve. Balra a vár romjai, a sínek között határőr, jobb alsó sarokban határőr épület, hátrább az őrház, mögötte a kontomáci templom.

Kilátás az őrházból a Tatrosra, és a távolban a kontomáci templom

Ráközelítve a templomra

Az őrház mögötti Rákóczi vár romjai

Az őrház alatti bunker...



A bunker mennyezete

A Tatros folyó, az őrház előtt...




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése