Csíkkozmás, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp megtekintése után folytattuk utunkat Torja felé, ahol megnéztük az Árpád emlékművet, szalagot is kötöttünk rá. Továbbhaladva, a település másik bejáratánál megcsodáltuk a világ legnagyobb székelykapuját. Aztán mentünk tovább a
Kézdivásárhelytől délkeletre található, a világörökség részét képező
gelencei templomhoz, itt már lógott ez eső lába. Innen hazafelé folytattuk az utunkat, s a Nyerges-tetőn már esőben jártuk
végig az egyre sokasodó kopjafákat. Még fel
szerettünk volna menni a Kézdiszentlélek felett lévő Perkőre, a kis
Szent István körtemplomhoz, ahonnan csodás kilátás lett volna, ha nem
kezdett volna el esni az eső....
A felvételek 2013. május 20-án készültek.
Torja
Árpád apánk szobrának alkotója Miholcsa József marosvásárhelyi
szobrászművész. A szobor a templomdombon áll, avatása 2003. július 26-án
volt. Vele szemben, az Árpád parkban áll Apor Péter szobra, melyet a 2011. június 18-19-én tartott falunapokon avattak fel. Ő, báró Apor Péter (1676–1752) a település leghíresebb szülötte, a
Metamorphosis Transilvaniae szerzője. Több mint kétszáz kg-os bronz
mellszobra Miholcsa József szobrászművész alkotása. Szintén ekkor került avatásra és megáldásra a Vojna család által adományozott és Pethő Sándor által kifaragott, 15,15 méter magas juharfából készített hatalmas kopjafa.
15,06 m széles és 9,5 m magasságú az a székelykapu, amit 2005.
szeptember 10-én avattak fel, a
település Kézdivásárhely felőli bejáratánál, ez a világ legnagyobb székelykapuja. A kaput torjai tölgyből,
helyi mesterek faragták. Tervezője és a minták faragója az akkor 28 éves Pethő
Sándor, aki édesanyjától tanulta meg a faragást és ma is az ő rajzait
használja munkáiban. Gyerekkorától farag és azóta dédelgetett álma egy
székelykapu faragása Torja bejáratánál.
 |
| A templom előtt, a dombon áll az Árpád-szobor |
 |
| Mi is kötöttünk rá szalagot |
 |
| A szobor talpazatának felirata |
 |
| Apor Péter szobra az Árpád parkban, Árpád szobrával szemben |
 |
| A park kicsit távolabbról |
 |
| A park szépen faragott kapuja |
 |
| A parkkal szemben áll a felújított Apor kastély |
 |
| A park kapuja Árpád szobrával..... |
 |
| ...és a kastéllyal |
 |
| Az óriási kopjafa |
 |
| Közelebbi képek a kopjafáról... |
 |
| Végül a világ legnagyobb székelykapuja, most éppen munkálatok folytak.... |
Gelence
Gelence Kézdivásárhelytől 9 km-re
fekszik. Temploma a tatárjárás után, a XIII. században épült,
Székelyföld egyik leghíresebb műemléke, a világörökség része. Szinte teljes belső falát
középkori freskók díszítik.
2010. március 3-án délután egy nagyobb szélfúvás következtében kidőlt és darabokra tört a 2003. június 27-én Gelence bejáratánál felállított, a Both testvérek — László, Imre, Csaba és
Tibor —, és a Bíró László által faragott és ácsolt nagyméretű székely
kapu.
Mi még ezt is láttuk, mely szintén nagyon szép volt.
2010. április 1-én sikerült felállítani a jelenlegi új kaput, melyet Both László faragómester irányítása alatt
Both Imre, Cseh Zoltán, Palkó Levente, Dezső Róbert és Ördög Sándor
készített el mondhatni rekordidő, csekély három hét alatt. A cserefából
készült díszkapu tizenkét méter széles és hat méter tíz cm magas -
belvilága ötméteres -, s a hagyományos székely szimbólumok mellett a
nagyközség öt testvértelepülésének címere is helyet kapott rajta.
 |
| A hatalmas székelykapu |
 |
| A kapu melletti fából faragott szobor, kezében a falu címerével |
 |
| A gelencei templom bejárata a haranglábbal |
 |
| A harangláb mellett áll Szent László király szobra |
 |
| A templom hátulja a temetővel |
 |
A temetőn keresztül mentünk be a templomba, de előtte meg kellett keresnünk a nénit, aki körbe vezetett minket,
és beszélt a templomról. |
 |
| A templom, már az erődfalon belülről nézve |
 |
| A templom udvara |
 |
| A harangláb belülről |
 |
| A templom belseje az oltárral |
 |
| Az oltár |
 |
| Az oltár kicsit közelebbről |
 |
| A karzat |
 |
| Részlet a karzat festett díszítéséből |
 |
| Az orgona alatti festett fatáblák |
 |
| Az orgona a karzattal |
 |
| Az orgona a másik oldala felől nézve |
 |
| Az orgona alatti festett fatábla a székely szimbólumokkal |
 |
| A festett fakazettás mennyezet |
 |
| A híres középkori freskó részletei - felül a Szent László legenda, alul jelenetek Jézus életéből |
 |
| A freskók alatti festett fatáblák |
 |
| Ismét a mennyezet.... |
 |
| A szószék |
 |
| Mellékoltár |
 |
| A rácsozott rész alatt vésett rovásírás látható |
 |
| Kijöttünk a templomból, majd felmentünk a haranglábba.... |
 |
| ...ahonnan jól látszott az egész templom |
 |
| Harangok a haranglábban... |
A Nyerges-tető
Nyerges-tetőn van az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak
tömegsírja. Itt közel háromszáz székely adta életét azért, hogy
feltartóztassa a cári csapatokat. A hely különlegessége, hogy az 1999-es
nagy vihar következtében nagyon sok fenyőfa kidőlt, azonban a sírhelyre
egy sem esett.
 |
| Keresztek és kopjafák sokasága |
 |
| Itt már sajnos esőben sétáltunk |
 |
| Séta a kopjafák "erdejében" |
 |
Édesapám a paksiak által emelt kopja mellett. Ő Tolna megyében,
Pakstól nem messze lakik. |
 |
| Érdekes, faragott kopjafa.... |
 |
| ...és a középső része közelebbről.... |
 |
| ...valamint a túlsó oldala |
 |
| Óbudai kopjafa. Mi Óbudán lakunk, ezért is volt érdekes ez számunkra |
 |
| Egy szép 48-as faragott motívum |
 |
| Nyerges-tetői 1949-es emlékmű, szemben a kopjafák dombjával |
 |
| Az emlékmű közelebbről |
 |
| Egy kis barázdabillegető az emlékmű mellett |
 |
| Végül egy érdekes, faragott oszlop, az emlékmű közelében |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Ilyenkor jövök rá, mennyi mindent meg kell még néznünk:-) Elhiszed, hogy ott éltünk, s nem is hallottunk ezekről a helyekről? Azóta persze igen, el kellett jönnie az időnek, hogy megismerhesse a világ ezeket a csodás templomokat, helyeket.
VálaszTörlésKöszi Gerdi, ez valóban így van. Mi is a közelünkben lévő helyek közül sok felé nem jártunk még :)
VálaszTörlésKatalin, ismét szép élményeket és fotókat osztottál meg velünk!
VálaszTörlés