Pünkösd hétfőjén borongós, esős reggelre ébredtünk. Már előző este elkezdett esni, és csak a következő nap délután állt el, mire Torockóra értünk. Így majdnem 48 óráig esett. Ezen a napon a Madarasi-Hargitára szerettünk volna felmenni, és ott ünnepelni az 53. születésnapomat, de az időjárás közbeszólt, és maradtak a városlátogatások. Először Székelyderzsen a - 2006 óta a világörökség részét képező - unitárius vártemplomot néztünk meg, majd Segesvár óvárosának eső áztatta utcáin barangoltunk, sétáltunk a szépen felújított, színes régi házak között, egészen fel a vártemplomig. Végezetül a Segesvárhoz közeli Fehéregyháza Petői múzeumába látogattunk el.
A felvételek 2012. május 28-án készültek.
Székelyderzs
 |
| A Világörökség részét képező székelyderzsi unitárius erődtemplom az utca felől |
 |
A templom építése különböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években,
a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. |
 |
A templom nagy harangja az 1600-as évekből származik. A kis harangot az I. világháborúban elvitték,
és beolvasztották, majd 1923-ban újra öntötték. |
 |
| Szuroköntő nyílások a templom falában |
 |
| A templom az udvarból nézve |
 |
| A templombelső - a padok az 1790-es években készültek |
 |
| Az orgona az 1800-as évekből való |
 |
| A szószék, gyönyörűen hímzett terítőkkel |
 |
| A karzat |
 |
| Középkori freskótöredékek a templomban, az északi falrészen (a templom bal oldali fala). |
 |
| A falrészt teljes egészében a Szent László legenda uralja |
 |
| Részlet a teljes freskóból - Szent László üldözi a magyar leányt elrabló kun vitézt |
 |
| Szintén részlet a feljebb látható teljes freskóból - a birkózás |
 |
| A templom déli falrésze - a bejárattól a jobb oldali fal freskói |
 |
A bejárattól jobbra az első kép Pál apostol megtérését ábrázolja. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána
következő néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen képbe sűríti az alkotómester. |
 |
A középső alak nagy valószínűséggel magát a festőt ábrázolja. A kép zászlójának latin nyelvű feliratából az derül ki,
hogy a falkép 1419-ben készült. |
 |
A második képen Szent Mihály arkangyalnak egész alakos ábrázolását lehet megtekinteni (bal oldalt).
Kezében serpenyős mérleget tart, amelynek felső serpenyőjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nőt lehet látni. |
 |
A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak. Művészettörténeti leírásokban mint püspökszentekről lehet olvasni, de úgy is találkozhatunk
velük, mint a három bölcs király, akik a kisdedhez zarándokolnak. |
 |
A templom belső falába beépített rovásírásos tégla. Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat
melletti befalazott ablak kibontásakor került elő ez a rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezési ideje egyelőre bizonytalan. Szakirodalmi ismertetések 1274 - 1431 közötti időszakra teszik a keletkezését, kiemelve, hogy téglába égetett technikaként Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke. Nem csak keletkezése, hanem olvasata is vitatott.
A fordítási változatok közül a legelfogadottabb: Miklós derzsi apa-pap. |
 |
| A templombelső a karzatról nézve |
 |
| Régi korsók, háztartási eszközök az erődfalba épített egyik helységben |
 |
Régi szokás, hogy a falu lakossága a templom bástyáiban tárolja a szalonnákat. Ez még a török támadások idején
alakult ki. Hetente csak egy alkalommal, szerdánként reggel, egyszerre jöhetnek a tulajdonosok,
és vághatnak a szalonnából. |
Segesvár
 |
| Az egyik bejárat az óvárosba |
 |
| Őrtorony |
 |
| Ugyanaz a torony a másik oldalról nézve |
 |
| A katolikus templom |
 |
| Apor Vilmos emléktáblája a templomban |
 |
| A templombelső |
 |
| Apor Vilmos vértanú püspök szobra a templom kertjében |
 |
| Az óváros közelmúltban felújított, szép színes házai |
 |
| A Szarvas-ház |
 |
| A szarvas közelebbről |
 |
| Fedett lépcsőfeljárat a Hegyi templomhoz |
 |
| A templom panorámája |
 |
A templomban nem volt szabad fényképezni, de lopva ezt az egy képet mégis elkészítettük. A négy, fából faragott
címer a jobbszélű oldalhajóban található. Mátyás királyé, Beatrix királynéé, Báthory István fejedelemé
és III. László királyé voltak. |
 |
A templom leírása, amit ott kaptunk. Fényképezni tilos volt a templomban,
és a leírást is vissza kellett adni...(kattintással olvasható méretű lesz a kép) |
 |
| Az óratorony |
 |
| Az óratorony figurái |
 |
| Búcsú Segesvártól.... |
Fehéregyháza
 |
A 2000-ben felújított fehéregyházi Petőfi Múzeum
kertjében lévő Turulos emlékmű. |
 |
| A Turul az emlékmű tetején |
 |
| Emléktáblák az emlékművön |
 |
| Petőfi Sándor szobra a kertben |
 |
| Bem tábornok szobra |
 |
| Ázósan-fázósan a múzeum kertjében |
 |
| A múzeum épülete. Majd az alábbi képeken részletek a kiállítás anyagából.... |
 |
| Vörösmarty Szózatának eredeti, kézzel írott példányának másolata a múzeumba (kattintással olvasható méretű lesz) |
 |
| Részlet a feni képből (kattintással olvasható méretű lesz) |
 |
| Festmény Petőfi Sándorról |
 |
| Petőfi szülei |
 |
| Terepasztal a segesvári csatáról |
 |
| Zászlók |
 |
Petőfi levele feleségéhez, 1849. július 27-én.
Az eredeti kézirat másolata. (kattintással olvasható méretű lesz) |
 |
Bem íráspróbája 1849. márciusából.Az eredeti kézirat másolata.
(kattintással olvasható méretű lesz)
|
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
