Éppen 10 éve, hogy pünkösd alkalmával először léptünk Erdélyország földjére, egy buszos csoporttal. Annyira megtetszett, megbabonázott a táj, az ottani emberek, hogy Erdély azóta minden évben visszavár...
Ebben az első sorozatban az első utazásunk első napja látható, amikor még minden ismeretlen és új volt. Azóta persze sok minden megváltozott, éppen ezért is olyan érdekes nézegetni most ezeket a képeket....
A felvételek 2005. május 13-án készültek.
Farkaslaka
Farkaslakán valószínű minden Erdélybe utazó megállt már legalább egyszer. Itt született és itt is van eltemetve Tamási Áron, a nagy magyar író. Szülőháza beljebb a faluban áll, sírja pedig itt, a település bejáratánál.
Mi is itt kezdtük az erdélyi látnivalók megtekintését, majd folytattuk Szejkefürdőn, még a reggeli órákban....
 |
| Bejárat Tamási Áron sírjához - egy nénike horgolt terítőket árul |
 |
| A gyalogkapu közelebbről - a falu neve rovásírással is olvasható |
 |
| Tamási Áron, a nagy magyar író sírja (1897-1966).... |
 |
| ....mely mindig tele koszorúkkal, nemzetiszínű szalagokkal |
 |
| Tamási emlékmű a sír előtt. Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása (1972) |
 |
| Részlet a különböző népművészeti és használati tárgyak vásárából |
Szejkefürdő
Orbán Balázs báró (1829-1890), a legnagyobb székely, író, történész,
etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a
Borvízoldalban van. A legnagyobb székelyt végakarata szerint az egykori
birtokon, a szejkefürdői domboldalban helyezték örök nyugalomra. A
kopjafás-féldomborműves síremléket, az Orbán Balázs bronz arcképével
Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint
építették (1969).
1973-tól kezdve állítanak itt fel székelykapukat, ma már 13 kapu sorakozik a síremlék előtti domboldalon.
 |
| Borvízforrás a kapuk közelében |
 |
| Így folyik a víz.... |
 |
| A Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn csodálhatjuk meg a Székelykapu Múzeumot |
 |
| A tizenhárom székelykapu a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírja előtt sorakozik |
 |
| Báró Orbán Balázs (1829-1890) kopjafás sírja |
 |
Az első kapu, mely a síremlékhez legközelebb áll. Orbán Balázs kapujának nevezik, mert
eredetileg szejkefürdői nyári lakának, az úgynevezett Kossuth-laknak a bejárata előtt állott. |
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely a legmagyarabb erdélyi város, nagyon sok szép látnivalóban bővelkedik. Rövid városnézésünk alatt is már nagyon sok mindennel megismerkedtünk...
 |
| Szállásunk az úgynevezett Patkó mellett volt, a Tamási Áron Gimnázium bentlakásában |
 |
| A Vasszékely és a református templom, a Patkó felől nézve |
 |
| A Benedek Elek Tanítóképző, az épület előtt Benedek Elek mellszobra áll... |
 |
| Kopjafa az iskola udvarában... |
 |
Az 1728-79 között épült ferences templom és a kolostor a barokk és a
klasszicizmus
közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. A templom 36 m hosszú, 17
m széles,
belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang lakik. |
 |
| A Szoborpark bejárata, ahol nagyjaink mellszobrait tekinthetjük meg, néhány közülük.... |
 |
| Wass Albert szobra.... |
 |
| Nyírő József |
 |
| Bem apó |
 |
| I. Rákóczi Ferenc |
 |
| Báthory István |
 |
| Hunyadi János |
 |
| Csaba királyfi |
 |
| Szent László király |
 |
| Fráter György |
 |
| Bethlen Gábor |
 |
| A Szoborpark oldalról nézve |
 |
| A városháza előtti szép park |
 |
| Az egykori Megyeháza, a mai Városháza, mely 1896-ban épült, eklektikus stílusban |
 |
| Címerek a városháza erkélyén... |
 |
| A városháza órája |
 |
| Orbán Balázs szobra a református templom előtt |
 |
A város fölé emelkedő Szent Mihály hegyen áll a római katolikus templom,
mely 1793-ban épült. |
 |
| A templombelső |
 |
| Az oltár közelebbről |
 |
| Oldaloltár |
 |
| Szűz Mária |
 |
| Jézus egy üvegablakon |
 |
| és egy másik üvegablak |
 |
| Márton Áron szobra... |
 |
| ...és Tamási Áron szobra |
 |
| A Székelytámadt vár. A várat János Zsigmond fejedelem építtette a székelyek elleni
védekezésül, miután az általuk szervezett 1562-es felkelést sikeresen
leverte. Vitéz Mihály havasalföldi vajda, majd
erdélyi fejedelem 1599-ben visszaadta a székelyek ősi kiváltságait, azok
lerombolták a várat. Ma már csak a maradványai vannak meg a várnak. |
 |
| A Küküllő |
 |
| Gróf Széchenyi István szorbra |
A Madarasi-Hargita
Az udvarhelyi városnézés után a délutáni órákban mentünk fel a Madarasi-Hargitára, Ivó felől.
A menedékházig (1600 m) traktorral, majd tovább gyalog az
1801 m magas csúcsra. Útközben elég sok hóval találkoztunk, még
hógolyózásra is volt lehetőség. Az út mellett gyönyörködhettünk az akkor
nyíló krókuszokban. A hegytetőn pedig otthon érezhettük magunkat a
magyar nemzetiszínű szalagokkal díszített kopjafák, keresztek között.
 |
| Még Ivóban, egy pisztrángos háznál, ahol a Hargita megmászása után pisztráng vacsorára volt lehetőségünk |
 |
| A pisztrángok |
 |
| Az Ivó-patak a ház mögött |
 |
| Már a traktoron |
 |
| Májusi tél a Hargitán |
 |
| A Madarasi-menedékház a Hargitán - akkor még csak traktorral lehetett feljutni |
.JPG) |
| Gyönyörűen nyíló krókuszok |
 |
| Már gyalogosan fel a Hargita tetejére |
 |
| Kilátás a csúcs közeléből |
 |
Az 1801 m magas Madarasi-Hargita csúcsán, a székelyek szent hegyén állunk. Akkor még sokkal kevesebb kopjafa
és kereszt ékesítette a hegyet. |
 |
| A Hargita csúcsa magyar zászlóval |
 |
| Lefelé jövet.... |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Nektek emlék nekem újdonság ez a hely csodás természeti szépséggel! Nem sokat változtatok azóta:)
VálaszTörlésKöszönjük! Lesz még bőven folytatás, egészen 2010-ig :-)
Törlés10 év elteltével is gyönyörű!
VálaszTörlésKöszönjük Margó!
Törlés