Torockóról egy nagyon szép kirándulást tettünk az 1348 m magas Bélavárához, ahol a kb. 600 m szintkülönbség leküzdése után, a nagy melegben bár kissé fáradtan, de sikerült felérnünk a hegy csúcsára. Az egész út, és az ott látott panoráma felejthetetlen élménnyel gazdagított bennünket.
Bélavárát az Aranyos-völgye irányából érhetjük el. Aranyoslonka (Lunca) közelében a Podsága (Poşaga) -völgybe kell letérni, melynek bejárata egy keskeny út, a régi kisvasút viaduktja alatt. Elég rossz úton haladva juthatunk el gépkocsival Felsőpodságába, innen jobbra fordulva folytatjuk tovább utunkat észak felé a Bélavár-patak völgyében, melynek végén magasodnak Bélavára égbe nyúló mészkősziklái. Itt még csak kb. 750 m magasan vagyunk. Az 1348 m magas csúcsra innen a jobbra, illetve balra induló piros pont jelzésen lehet feljutni. Mi a jobb felé indulót választottuk - végül kiderült, hogy ez szerencsés volt. Amikor visszaértünk a másik oldal felől, akkor egy kaszáló kerítésén majd egy lelakatolt székely kapu melletti kerítésen is át kellett másznunk. Ebben az irányban indulva nem találtunk volna fel a hegyre.
Még Felsőpodsága előtt, nem sokkal azután, hogy egy kolostor mellett elhaladunk, egy elhagyott kőbányát láthatunk jobb kéz felől. Itt érdekes kalcit kristályokat találhatunk.
A felvételek 2012. augusztus 2-án készültek.
 |
Még az autóban ültünk, s már elénk tárultak Bélavára mészkősziklái |
 |
Itt már gyalogosan - nekivágva a nagy túrának |
 |
Sok ilyen szép virágot láttunk a környéken |
 |
A "cukor süveg" |
 |
Nagyon tetszett ez a süvegre hasonlító szikla |
 |
Itt már bekanyarodtunk az erdős részre |
 |
Érdekes sziklaalakzatok fent a magasban |
 |
Egy kis pihenő..... |
 |
.....az út elég jól emelkedett |
 |
Itt még az erdőben jártunk...... |
 |
......aztán egyre szebb lett a kilátás |
 |
Az út utolsó szakaszán szerpentin vezetett, de egyre jobban emelkedett is |
 |
Sok ilyen szép, közönséges bábakaláccsal találkoztunk |
 |
Itt már gyönyörű volt a panoráma |
 |
Talán valamilyen berkenye szépen pirosló termése |
 |
A kép középső részén egy világosabb hegy kandikál ki a többiek közül - ez a Székelykő. |
 |
Lassan felérünk a hegy csúcsára |
 |
Piros áfonya |
 |
Innen már csak kis emelkedő következett |
 |
Nagyjából fel is értünk a hegytetőre. A teljes panoráma csodálatos volt, körbe mindenfelé hegyek..... |
 |
Ismét piros áfonyák |
 |
Csomós harangvirág |
 |
Indulunk egy másik kilátópont felé |
 |
Erre már szerencsére nem emelkedett az út |
 |
Innen is nagyon szép volt a kilátás |
 |
Nagyon tetszettek ezek a sziklaformák |
 |
Újabb panorámakép. Ezután már indultunk visszafelé, a másik úton, ami levezet a kiindulóponthoz.
(ez a kép is kattintással sokkal nagyobb lesz) |
 |
Még egy "önarckép" magunkról.... |
 |
Lent vezet az út, majd azon megyünk ki a völgyből, de szerencsére már autóval |
 |
Újabb pihenő, és gyönyörködés a tájban. Innen már lefele vezet az út, hála Istennek..... |
 |
Egy szép, enciánkék színű virág, a fecsketárnics |
 |
Itt már elhagyott móc házakat is láttunk |
 |
Bár a képen nem látszik annyira, de ez egy nagyon erősen lejtős
sziklás hegyoldal, ahol le kellett ereszkednünk. |
 |
Lejjebbről újra szép kilátás nyílt a mészkősziklákra |
 |
Egy-két kerítésen is át kellett mászni, hogy továbbhaladhassunk a jelzett úton |
 |
Móc ház a távolban |
 |
Nemsokára visszaérünk a kiindulópontunkhoz |
 |
Ez már a bevezető szövegben említett elhagyott kőbánya |
 |
Már ismét az autóban, haladunk "hazafelé", Torockóra |
Egy rövid kisfilm a kirándulásról
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: