2019. január 30., szerda

Barangolás Szászföldön: Szászkeresztúr, Szászbuda, Rádos, Szászkézd - Nyaralás, 2009. augusztus 3-14.


A Torockón töltött pár nap után utaztunk tovább Székelyföldre, a zetelakai Küküllő Panzióba. Megérkezésünk másnapján a Segesvár és Kőhalom közti úton található hangulatos, egykor szász falvakat kerestük fel, ahol főleg a XIV. századi erődtemplomokat néztük meg....

A felvételek 2009. augusztus 8-án készültek.


Szászkeresztúr

Szászkeresztúr Segesvártól 32 km-re délkeletre fekszik. Szász lakossága lakossága a XIII.. század második felében települt be.
Az eredetileg itt állott XIV. századi templomot 1810-ben lebontották és helyére 1810-1813 között klasszicista stílusban újat építettek.
Az evangélikus templomot körülvevő hat-nyolc méter magas, ovális várfalat a XV. században emelték. Négy bástyatornya közül három áll ma is. A déli 1925-ben beomlott, a délkeleti 1955-ben szintén összedőlt ugyan, de újjáépítették. A bejáratot kapubástya védi. A nyugati és északnyugati oldalon, ahol a talaj magasabb, egy második fal is védte. Ezt a XIX. században lebontották, helyére magtárat építettek. 

A templom a fallal...


A templom tornya...


Az ódon várfalak, ahol még egy kutya is megkergetett bennünket 🐈


A kapubástya

Bemenni nem tudtunk, csak a kulcslyukon bekukucskáltunk,
ahonnan ennyi látszott az udvarból


Házak a templom környékén...




Szászbuda

Szászbuda Segesvártól 35 km-re délkeletre fekszik. Erődtemploma a XIV. században román, majd gótikus stílusban épült háromhajós bazilikaként. A XVI. század elején védőfallal vették körül. A szentély falait díszítő freskókból néhány töredéke ma is látható.

Szász házak a faluban...



Az evangélikus erődtemplom az erődített falaival

A torony

A templomkert, már a falon belül...


Templombelső a szentéllyel

A karzat


Az oltár

A karzat

A karzat festett díszítése


Freskótöredék

Kiállított régi építőelemek...


Ismét részlet a festett karzatból

Már a szabadban. A templomoldal a védőfalon belülről nézve....



Az erődített fal

A falban lakóhelyiségeket alakítottak ki,
ahol támadások idején a falu lakossága védelmet talált

A fedett védőfal


Rádos

Rádos Segesvártól 40 km-re délkeletre fekszik. A XIV. századi egyhajós, gótikus erődtemplomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel, a XV. században a török támadások után fallal vették körbe.

Az erődtemplom a falu központja felől

A templom közelebbről...


A falu főutcája régi szász házakkal...



A mai lakók gyerekei

Séta tovább...


Újra a templom és az erődített fala, amint körülsétáltuk.....








Szászkézd

Szászkézd Segesvártól 20 km-re délkeletre fekszik. A falu erődtemploma 1496-ban, a mellette álló díszes torony pedig 1677-ben épült. A torony sisakja nagyon hasonlít a segesvári óratoronyéra, ugyanis a település a középkorban sokáig versengett Segesvárral a vidék legjelentősebb városának címéért.
A falu nyugati szélén emelkedő 536 m magas hegyen állnak a XIV. századi Parasztvár romjai. 1347 után építették és a környező falvak lakosságának szolgált menedékhelyéül a török-tatár támadások idején. Háromszoros falgyűrű vette körül, falai 9–10 méter magasak voltak, hat négyemeletes torony védte.

Házsor a templommal szemben


A Parasztvár romjai

Egy fedett híd

A fák között az erődtemplom díszes tornya látszik....


A templombelső

Az oltár...


Az orgona a karzattal

A keresztelő medence - mellette a templom idegenvezetője,
aki német nyelven kalauzolt végig

A keresztelő medence közelebbi képeken....




A szószék

Közelebbi részlet a templom díszítéséről

A templom mennyezete

Az I. és a II. világháború, illetve az azt követő időszak szászkézdi hősi halottai



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:

2019. január 29., kedd

Magyarigen és az Igeni-tó - Nyaralás, 2009. augusztus 3-14.


Ezen a napon Magyarigenben jártunk, majd a hangulatos Igeni-tóhoz kirándultunk el.

A felvételek 2009. augusztus 6-án készültek.


Magyarigen

Magyarigen Gyulafehérvártól 12 km-re északnyugatra fekszik.
Magyarigenben sajnos mára szinte teljesen kihalt a magyar lakosság. Ennek előzménye még az 1848-49-es forradalom idejére vezet vissza. A Nagyenyedre és Zalatnára betörő románok 1849-ben 700-700 magyart megöltek, de hasonló vérengzést rendeztek Magyarigenben és máshol is. 
A helybeliek elmondása szerint minden magyar férfit megöltek, csak egy kisfiú maradt életben, aki egy román asszony szoknyája alá bújt.
Itt élt és alkotott Bod Péter, református lelkész író, irodalomtörténész, és itt halt meg 1769. március 2-án. Síremléke a templom előtt van.
Ottjártunkkor a református templomban még magyar volt a lelkész (ő kísért minket végig a templomon és a templomkertben) és családja.
A volt Bethlen-szárnyban 2009-ben ifjúsági szállás működött.

A volt Bethlen-szárny - boltíves kapuján juthatunk be a református templom udvarára

Az épület további része - kinézetéről látszik, hogy valaha szebb napokat látott...

A református templom, már az udvarából nézve

A Bethlen-szárny belülről nézve, mely az egykori magyar iskola épülete volt...

...ma ifjúsági szállás.


Oszlop a templom előtt....


Geresi Balogh József, gazdatiszt sírköve - szintén a templom fala mellett

A templom bejárata...


...és a felette lévő díszítés

A templombelső

Bod Péter mellszobra a templomban


A szószék

Az orgona...





Pelikános címer a templomban

A templombelső a karzatról nézve


Kiállítási részleg....




Újra a templomkertben - Bod Péter (1712–1769) emlékkopjafáját
1972-ben állíttatta szülőfaluja, Felsőcsernáton

Bod Péter sírja. 1749-től Magyarigenben volt lelkész és itt is halt meg.

Régi sírkövek a templomkertben...





Az Igeni-tó

Az Igeni-tó 950 m tengerszint feletti magasságban fekszik, Magyarigentől 14 km-re. A tóhoz eljutni a 280 m magasan fekvő Magyarigenből lehet. Az út utolsó 9 km-e elég rossz minőségű köves, erdei út volt, amely nagyrészt az Igen-patak mellett vezetett. A tó körül nagy a horgászélet, de fürdésre nem alkalmas.












Miután visszatértünk a tótól, még kicsit sétáltunk Magyarigenben.



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: