A történelmi Magyarország egykori határán, Budapesttől kb. 800 km-re, a Gyimesi-szorosban a XVII. században épült Rákóczi-vár lábánál áll egy vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az épület vasúttörténeti emlék, 111 éve, 1897-ben épült. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel, még a bokrokon is nemzeti színű szalagokat lenget a szél...
A gyimesbükki önkormányzat, a szervezők és a Budakeszi Kultúra Alapítvány 2008. május 11-én, Pünkösd vasárnapján, a történelmi Magyarország legkeletibb, 30-as számú, felújított őrházát ünnepélyesen avatta fel.
Az őrház avatása és a Székely Gyors megérkezése
a következő sorozatban látható.
A képek 2008. május 11-én készültek.
Akit érdekel, az az őrház történetéről és felújításáról bővebben itt alább olvashat:
Az őrház története:
Ez a vasúti őrház a magyar és a román állam között korábbi szerződés alapján az 1896-97-ben elkészült Csíkszereda –
Gyimesbükk
– Palánk – Kománfalva vasútvonal részeként épült, néhány méterre az
egykori román–magyar határtól. 1920 után a román vasút, a CFR használta,
1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület
pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.
1944-bent súlyos harcok voltak a környéken. A szovjet hadsereg az
átállt román haderő közreműködésével 1944. szeptember 23-án két helyen
is átlépte a trianoni magyar határt (Csanádpalota, Battonya). A magyar
2. hadsereg rövid elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget
szenvedett. Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban
és a környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi
határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves főhadnagy, Sebő
Ödön parancsnoksága alatt. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet
parancsnokság nagy erőket sejtett
Gyimesbükk
környékén, ezért dél felől, kerülővel folytatta támadását. Így
nyomulhattak Temesvár környékére elérvén szeptember 23-án Battonyát.
Szeptember végén, miután az ellenséges erők már messze a hátukban
jártak, Sebő Ödönék harcolva törtek ki a bekerítésből, és vonultak
északra Nyíregyháza irányában. Feladatuk utóvédként az volt, hogy
lassítsák az előnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a főerők
zavartalan visszavonulását. Sebő Ödön "A halálra ítélt zászlóalj" című
könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között
lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros
kitörésnek állít emléket. A kötetet a Budakeszi Kultúra Alapítvány
felújított őrház 2008. Pünkösd vasárnapi átadására újra megjelentette.
Az őrházat a háború után a CFR használta 2000-ig. Sorsa
megpecsételődni látszott, amikor néhány évvel ezelőtt a román vasút
eladta egy román embernek, aki az építőanyagért elbontotta volna. Egy
helyi tanár, Deáky András azonban az épületet megvásárolta, a tetőzetét
kijavíttatta és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta.
A felújítás:
2007-ben kapcsolódott be az őrház sorsába az a budakeszi baráti
társaság, amely végül a felújítás motorja lett. Bánkuti Ákos, Herein
Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly 2007. pünkösdjén egy
jelentős összegű adománnyal kezdeményezték az őrház eredeti magyar
vasúti szabványoknak megfelelő felújítását, környezetének rendezését,
hogy alkalmassá váljék egy vasút- és helytörténeti kiállítás
bemutatására.
Az ősz során azonban kiderült, hogy a felajánlott összeg és a helyi
erő kevés a munka megkezdésére. A budakeszi baráti társaság ekkor
döntött úgy, hogy vállalja a további pénzügyi források felkutatását és a
felújítás levezénylését. Közülük ketten is a Budakeszi Kultúra
Alapítvány kuratóriumi tagjai, így javaslatukra az alapítvány úgy
döntött, hogy felkarolja az adományok gyűjtését. 2007 őszén a segítőkész
írott és elektronikus sajtó (Indóház magazin, Lánchíd Rádió, Duna TV,
Magyar Nemzet, Budakeszi Iránytű) segítségével elindult az egyre
szélesebb összefogás. 2008. február elején Bánkuti Ákos és Herein Gyula
az alapítvány nevében megállapodást kötött a gyimesbükki önkormányzattal
és kivitelezési szerződést írt alá a bekért árajánlatok és referenciák
alapján kiválasztott csíkszeredai kivitelezővel, a Harbau Kft-vel. A
felújítás a gyimesbükki önkormányzattal együttműködésben, valamint Deáky
András és Bilibók Ágoston helyi lakosok segítségével és felügyelete
mellett megkezdődött. A gyimesbükki önkormányzat egy ellenszavazattal
megszavazta az épület felújításának engedélyezését, és vállalta a
költségek egyharmadát.
A vasúttól és az önkormányzattól időközben megkapott újabb
engedélyek alapján és az adományoknak köszönhetően aztán nem csak az
épület‚ hanem a környezetének a rendezése is megkezdődött: stílszerű
kerítés, pihenő padok, asztalok, illemhely és egy vasúti aluljáró is
épült a Rákóczi-vár biztonságos megközelítésére.
A szervezők köszönik azt a széleskörű, batároktól független
összefogást, ami ennek a kicsiny darab magyar történelemnek a
megmentésében eddig is megmutatkozott, és köszönetet mondanak a 111 éves
vasúttörténeti emlék megmentéséért felelősséget érző közel százötven,
kizárólag magánszemélyeket és vállalkozásokat jelentő adományozónak. Az
őrháznál egy tábla őrzi a nagylelkű támogatók nevét.
 |
| A 30. számú felújított őrház a Tatros partján - a felavatása reggelén |
 |
| Mi korán indultunk az ünnepségre, ezért még alig voltak... |
 |
| Az őrház előtti, a Szent Koronát formázó lőrésekkel ellátott bunker teteje |
 |
| Kiállítási tárgyak az őrházban (Bilibók Ágoston gyűjteménye) - 1920-as években Leningrádban gyártott peronóra |
 |
| Lámpák... |
 |
| Vasutas ruhák... |
 |
| Vasúti kocsikon használt táblák, melyek a gyártójukat jelezte |
 |
| Archív fotók az őrházban.... |
 |
| A 30-as őrház 1943-ban. A II. bécsi döntést követően 1940-44 között a Honvédség használta, ekkor épült a bunker is. |
 |
Háborús évek 1941-44. Katonai felszerelést szállító szerelvény robog 2 db német DR56-os mozdonnyal
a 30-as őrház mellett. |
 |
| Csíkszeredai vasutasok 1917-ben |
 |
| Gyimesbükk határszél a XX. sz. elején
román oldalról fényképezve. Balra a vár romjai, a sínek között határőr,
jobb alsó sarokban határőr épület, hátrább az őrház, mögötte a kontomáci templom. |
 |
| Kilátás az őrházból a Tatrosra, és a távolban a kontomáci templom |
 |
| Ráközelítve a templomra |
 |
| Az őrház mögötti Rákóczi vár romjai |
 |
| Az őrház alatti bunker... |
 |
| A bunker mennyezete |
 |
| A Tatros folyó, az őrház előtt... |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
