2016. április 21., csütörtök

Tamási Áron szülőházának felkeresése Farkaslakán, és séta a Gyilkos-tó körül - Nyaralás, 2006. július 23. és augusztus 7. között


Ezen a szép napon először Farkaslakára látogattunk el. Az Erdélybe utazók nagy része Tamási Áronnak csak a főút mellett található sírját keresik fel, de érdemes kicsit besétálni a faluba, és megnézni az író szülőházát is. Ezen kívül több szép faragott székelykaput is megcsodálhatunk sétánk során.
Ezután indultunk tovább a Gyilkos-tóig, ahol sétáltunk a tó körül, este pedig Csíksomlyón, a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyeregben megnéztük az "Egri csillagok" egy szép zenés feldolgozását.

A felvételek 2006. július 29-én készültek.


Farkaslaka

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. Felső iskoláit Kolozsvárott végezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát. 1944-ben települt át Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgyűlés tagja volt.
1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását.
Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
1966. május 26-án halt meg Budapesten, de szülőhelyén, Farkaslakán temették el.

Székelykapuk Farkaslakán...


"Faragtatta Jahab Árpád" - olvashatjuk a rovársírást

A gyalogkapu felirata: "Ki alattam ki s bejár, arra áldás, béke vár"

Tamási Áron szülőháza, az utcáról nézve

A ház egyik szobája, az író bölcsőjével

A bölcső közelebbről



Tamási Áron egyetemi diplomája

Sipos Mátyás, az író unokaöccse, aki körbevezetett minket


A kemence, amely korábban a szabadban volt, most fedett helyre került

A ház az udvarról nézve...



Képek az íróról a csűrben,,,,

...és alattuk húgának, Erzsike néninek szőttesei, melyekből még most is vásárolhatunk
(illetve ottjártunkkor)

Mi is vettünk egy szép, horgolással díszített szőttest - amelyiket a képen nézegetem



A Gyilkos-tó

1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt és elzárta a patak folyását. Az így keletkezett tóban a víz különleges kémiai összetétele miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák. A Gyilkos-tó nevét onnan kapta, hogy a földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette.

Ottjártunkkor épp valamilyen ünnepség volt...



A tóból ma is kiállnak a fenyőfacsonkok....



A a Kis-Cohárddal



Már a tó túlsó oldalán járunk





Csíksomlyó

Esti felhők Csíksomlyón, a Hármashalom oltár felett....




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:




2016. április 15., péntek

Utazás tovább Székelyföld felé, közben szász erődtemplomok felkeresése - Nyaralás, 2006. július 23. és augusztus 7. között


Letelt Torockón a nyaralásunk, s indultunk tovább Székelyföldre. Útközben megálltunk néhány egykori szász településen, ahol főkén a régi szász erődtemplomokat néztük meg.

A felvételek 2006. július 28-án készültek.


Nagybaromlak

A Világörökség részét képező szász erődtemplom a XIV. században épült román stílusban, majd később gótikus stílusban átépítették. A XVI. században védőfallal és három toronnyal erősítették.

Az erődtemplom az utcáról nézve

A torony




A templombelső a karzatról nézve

A szószék és az oltár

A színes faoltár

A templomkert



Az egyik harang

Kilátás a toronyból...




Medgyes

Medgyes az egyik egykori szász szék, a medgyesi szék központja volt. Gótikus erődtemplomát bástyákkal erősített városfal övezte. A templomtorony már építése óta ferde.

Medgyes központja a Szent Margit evangélikus erődtemplommal

A templom 1482-ben épült gótikus stílusban


A templom tornya közelebbről

Tovább a városban

A Kötélsodrók tornya


A Forkesch, vagy más nevén az aranyművesek tornya a Farkas utcában.
A torony 1494-1534 között épült.


Baráthely

Baráthely a Nagy-Küküllő völgyében helyezkedik el, 5 km-re Medgyestől.
A késő gótikus evangélikus erődtemplom a XIV. században épült. Oltára a XVI. században készült.





Berethalom

Az evangélikus erődtemplom a XIV-XVI. században épült gótikus stílusban. 1993-tól a Világörökség részét képezi. Az 1440-es oklevél szerint a Szűz Mária tiszteletére szentelt berethalmi erődtemplom a csarnoképítkezés egyik utolsó példája. 1572-től püspöki székhelyként működött.
Többszörös védőfal övezi, mely a XV. században épült köré. Az 1977-es földrengést követő helyreállítását 1991-ben Europa Nostra-díjjal ismerték el.


Az impozáns, soktornyú erődtemplom....





Kilátás ez egyik toronyból a másikra



 Erdély legnagyobb szárnyasoltára, a 28 táblaképes, késő gótikus és reneszánsz oltár, mely 1524-ben készült el

A faragott kőszószék

Ismét kint..



Az erődtemplom a főtér felől nézve


Nagykapus

A XV. századi erődített evangélikus templomot a XVI. században tornyokkal ellátott védőfallal erősítették meg.



Váldhíd

Az impozáns evangélikus erődtemplomot 1390-ben építették, gótikus stílusban. A gyakori török támadások miatt a XVI. században sokszög alaprajzú, sarkain vaskos tornyokkal megerősített, magas várfallal vették körül.






Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: