2016. április 23., szombat

Látogatás a Gyimesekben és Pusztinán - Nyaralás, 2006. július 23. és augusztus 7. között


Ezen a napon jó messzire eljutottunk, egészen Csángóföldig. De előtte még kicsit körülnéztünk a Gyimesekben is...

A felvételek 2006. július 31-én készültek.


Gyimesfelsőlok

Az Árpádházi Szent Erzsébet Líceum

A Berszán Lajos atya által alapított iskolát 2000. Pünkösdjén avatták fel. Az iskolában általános iskola és gimnázium működik, a környékben lakó csángó-magyar fiatalok magyar nyelvű oktatását szolgálja.

Volt magyar határőr kaszárnyák 1942-ből - a románok még a mai napig használják...




Gyimesbükk

A Deáky Panzió az ezeréves határ és a Rákóczi vár szomszédságában, a Tatros patak közelében, a csodálatos
 Gyimesben fekszik. Házigazdái - Deáky András és családja - igazi magyar vendégszeretettel
 fogadnak minden idelátogatót.


Piros, fehér, zöld...

A gyimesbükki Rákóczi vár tetején - nem messze a panziótól található

A Rákóczi vár romjaiból - melyet nem a Rákócziak, hanem Bethlen Gábor fejedelem építtetett - sok minden nem
 látszik már. Később az osztrákok többször megerősítették. Őrhely jellege volt, de inkább a kereskedelemmel,
mint a hadászattal függött össze.

Ezeken a lépcsőkön juthatunk fel a várba.

A vár alatti 30-as számú vasúti őrház belseje, még a felújítás előtt

A Szent Koronának mintázott lőállás, az őrház előtt

Antal Mária néprajzi kiállítása Gyimesbükkön - a tájház kívülről....

...és a kiállítás, bent....













Pusztina

A moldvai csángó falvak között az egyetlen falu, ahol ma is Szent István király a templom patrónusa. Ez a több mint kétezer lelkes székely település egyike a magyar nyelvet, kultúrát és identitástudatot legjobban őrző moldvai falvaknak. A falu népe egységes föllépésével megakadályozta a templom titulusának megváltoztatását, így itt az oltárképen ma is Szent Istvánt láthatjuk, amint koronáját és országát felajánlja Szűz Máriának.

A Pusztinai Szent István templom - a legkeletebbre fekvő Szent István templom

A templom oltára

A Csoma Gergely készítette Szent István szobor, a templom közelében

Séta a faluban...













Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:




2016. április 21., csütörtök

Tamási Áron szülőházának felkeresése Farkaslakán, és séta a Gyilkos-tó körül - Nyaralás, 2006. július 23. és augusztus 7. között


Ezen a szép napon először Farkaslakára látogattunk el. Az Erdélybe utazók nagy része Tamási Áronnak csak a főút mellett található sírját keresik fel, de érdemes kicsit besétálni a faluba, és megnézni az író szülőházát is. Ezen kívül több szép faragott székelykaput is megcsodálhatunk sétánk során.
Ezután indultunk tovább a Gyilkos-tóig, ahol sétáltunk a tó körül, este pedig Csíksomlyón, a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyeregben megnéztük az "Egri csillagok" egy szép zenés feldolgozását.

A felvételek 2006. július 29-én készültek.


Farkaslaka

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. Felső iskoláit Kolozsvárott végezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát. 1944-ben települt át Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgyűlés tagja volt.
1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását.
Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
1966. május 26-án halt meg Budapesten, de szülőhelyén, Farkaslakán temették el.

Székelykapuk Farkaslakán...


"Faragtatta Jahab Árpád" - olvashatjuk a rovársírást

A gyalogkapu felirata: "Ki alattam ki s bejár, arra áldás, béke vár"

Tamási Áron szülőháza, az utcáról nézve

A ház egyik szobája, az író bölcsőjével

A bölcső közelebbről



Tamási Áron egyetemi diplomája

Sipos Mátyás, az író unokaöccse, aki körbevezetett minket


A kemence, amely korábban a szabadban volt, most fedett helyre került

A ház az udvarról nézve...



Képek az íróról a csűrben,,,,

...és alattuk húgának, Erzsike néninek szőttesei, melyekből még most is vásárolhatunk
(illetve ottjártunkkor)

Mi is vettünk egy szép, horgolással díszített szőttest - amelyiket a képen nézegetem



A Gyilkos-tó

1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt és elzárta a patak folyását. Az így keletkezett tóban a víz különleges kémiai összetétele miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák. A Gyilkos-tó nevét onnan kapta, hogy a földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette.

Ottjártunkkor épp valamilyen ünnepség volt...



A tóból ma is kiállnak a fenyőfacsonkok....



A a Kis-Cohárddal



Már a tó túlsó oldalán járunk





Csíksomlyó

Esti felhők Csíksomlyón, a Hármashalom oltár felett....




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: