A Hargitára gyönyörű napsütéses időben indultunk fel, reggel egy szál felhő sem volt az égen. Szentegyháza felől kocsival mentünk fel a menedékházig, majd innen gyalog a csúcs felé. De előbb még megkerestük a Szökő-vízesést, melyhez az út a menedékházhoz viszonylag közel, jobbra ágazik el. A kék csík, illetve kék kereszt jelzésen kell menni, majd piros pöttyre vált a jelzés, ahol az útról balra kell elkanyarodni. Ez a Szökő láp vidéke, érződött is a talajon, finom ruganyos volt, ahogy lépkedtünk. A vízesés csodálatos volt, sokat időztünk ott, majd indultunk fel a Madarasi-Hargita tetejére. Ekkorra már gyülekeztek a felhők, de még mindig nem gondoltuk, hogy hatalmas jégeső lesz belőle. Már majdnem fent voltunk a tetőn, mire hirtelen elkezdett esni az eső, majd a jég. Ott fent semmi menedék nincs, még fák sem, így el kellett viselnünk, ahogy a jég kalapálja a hátunkat, fejünket, kezünket.....
Mire leértünk a hegyről, már ismét sütött a nap. Ennek ellenére nagyon szép, kalandos kirándulás volt, és elmondhatjuk, hogy itt még a természet az úr, vagy inkább azt, hogy a víz az úr......
A felvételek 2012. július 29-én készültek.
 |
| Felfelé a Hargitára - egészen a menedékházig el lehet menni autóval |
 |
| Gyönyörű fenyvesek közt vezet az út |
 |
| Már közel vagyunk a menedékházhoz |
 |
| Szemben a menedékház |
 |
| Innen már csak gyalog lehet továbbmenni |
 |
| Itt már elkanyarodtunk a vízesés felé (kattintással nagy lesz a kép) |
 |
| Legelésző tehenek a távolban |
 |
| Nagyon szép csendes, nyugodt, békés volt a táj...... ekkor még |
 |
| Elég sok helyen találtunk még áfonyát |
 |
| Már közel járunk a vízeséshez |
 |
| A Szökő-vízesés |
 |
| A vízesés teteje |
 |
| Kis házikó a vízesés mellett, ahol délben falatoztunk egy keveset |
 |
| A környező sziklák |
 |
| Innen indultunk vissza az elágazásig, aztán fel a Hargita tetejére |
 |
| Az egész hegy tele volt ezzel a szépen nyíló virággal, egyes helyeken szinte mezőt alkotva |
 |
| Tájékoztató tábla a Szökő-lápról |
.jpg) |
| A magyar nyelvű szöveg közelebbről |
 |
| A Szökő-láp vidéke |
 |
| Már közel jártunk a tetőhöz, mikor sötét felhők gyülekeztek a fejünk felett |
 |
| Borókabogyók az út mentén |
 |
| Aztán hirtelen el kezdett esni az eső, majd a jég is |
 |
| Pillanatok alatt minden fehér lett |
 |
| Kopjafák és keresztek a tetőn, sajnos sokáig már nem időztünk közöttük |
 |
| A jégdarabok közelebbről |
 |
| Tetőtől-talpig bőrig ázva.... |
 |
Még egy utolsó kép a jégről, aztán a még mindig csepergő esőben indultunk lefelé az egyes útszakaszokon
hirtelen sártengerré vált úton. |
 |
| Ez, és az alábbi képek már a a lefelé vezető úton, az autóból készültek. Ekkorra már ismét szépen sütött a nap. |
 |
| A sötét felhők és a napsütés festői színeket varázsolt a tájra |
 |
A nemrég épült vízerőmű gátja, a Hargita aljában. Sajnos az építkezés miatt a tájat kissé szétdúlták, a patakok
medrét elcsúfították. Emiatt már nem volt olyan szép a táj mint két évvel ezelőtt, mikor utoljára itt jártunk.... |
Egy rövid kisfilm a kirándulásról
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
.jpg)
