2012. június 15., péntek

Barangolás Segesváron és környékén - Pünkösdi utazás, 2012. május 24. és június 1. között


Pünkösd hétfőjén borongós, esős reggelre ébredtünk. Már előző este elkezdett esni, és csak a következő nap délután állt el, mire Torockóra értünk. Így majdnem 48 óráig esett. Ezen a napon a Madarasi-Hargitára szerettünk volna felmenni, és ott ünnepelni az 53. születésnapomat, de az időjárás közbeszólt, és maradtak a városlátogatások. Először Székelyderzsen a - 2006 óta a világörökség részét képező - unitárius vártemplomot néztünk meg, majd Segesvár óvárosának eső áztatta utcáin barangoltunk, sétáltunk a szépen felújított, színes régi házak között, egészen fel a vártemplomig. Végezetül a Segesvárhoz közeli Fehéregyháza Petői múzeumába látogattunk el.

A felvételek 2012. május 28-án készültek.


Székelyderzs

A Világörökség részét képező székelyderzsi unitárius erődtemplom az utca felől

A templom építése különböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években,
 a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették.

A templom nagy harangja az 1600-as évekből származik. A kis harangot az I. világháborúban elvitték,
 és beolvasztották, majd 1923-ban újra öntötték.

Szuroköntő nyílások a templom falában

A templom az udvarból nézve

A templombelső - a padok az 1790-es években készültek

Az orgona az 1800-as évekből való

A szószék, gyönyörűen hímzett terítőkkel

A karzat

Középkori freskótöredékek a templomban, az északi falrészen (a templom bal oldali fala).

A falrészt teljes egészében a Szent László legenda uralja


Részlet a teljes freskóból - Szent László üldözi a magyar leányt elrabló kun vitézt

Szintén részlet a feljebb látható teljes freskóból - a birkózás

A templom déli falrésze - a bejárattól a jobb oldali fal freskói

A bejárattól jobbra az első kép Pál apostol megtérését ábrázolja. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána
következő néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen képbe sűríti az alkotómester.

A középső alak nagy valószínűséggel magát a festőt ábrázolja. A kép zászlójának latin nyelvű  feliratából az derül ki,
 hogy a falkép 1419-ben készült. 

A második képen Szent Mihály arkangyalnak egész alakos ábrázolását lehet megtekinteni (bal oldalt).
 Kezében serpenyős mérleget tart, amelynek felső serpenyőjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nőt lehet látni.

A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak. Művészettörténeti leírásokban mint püspökszentekről lehet olvasni, de úgy is találkozhatunk
 velük, mint a három bölcs király, akik a kisdedhez zarándokolnak.

A templom belső falába beépített rovásírásos tégla. Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat
 melletti befalazott ablak kibontásakor került elő ez a rovásírást tartalmazó tégla.  Keletkezési ideje egyelőre bizonytalan. Szakirodalmi ismertetések 1274 - 1431 közötti időszakra teszik a keletkezését, kiemelve,  hogy téglába égetett technikaként Közép-Európa legrégibb rovásírás  emléke. Nem csak keletkezése, hanem olvasata is vitatott.
A fordítási változatok közül a legelfogadottabb: Miklós derzsi apa-pap.

A templombelső a karzatról nézve

Régi korsók, háztartási eszközök az erődfalba épített egyik helységben

Régi szokás, hogy a falu lakossága a templom bástyáiban tárolja a szalonnákat. Ez még a török támadások idején
alakult ki. Hetente csak egy alkalommal, szerdánként reggel, egyszerre jöhetnek a tulajdonosok,
és vághatnak a szalonnából.

A templomról az adatok részben a templomot bemutató hölgytől származnak, részben pedig Székelyderzs honlapjáról.


Segesvár

Az egyik bejárat az óvárosba

Őrtorony

Ugyanaz a torony a másik oldalról nézve

A katolikus templom


Apor Vilmos emléktáblája a templomban

A templombelső

Apor Vilmos vértanú püspök szobra a templom kertjében

Az óváros közelmúltban felújított, szép színes házai









A Szarvas-ház

A szarvas közelebbről




Fedett lépcsőfeljárat a Hegyi templomhoz

A templom panorámája

A templomban nem volt szabad fényképezni, de lopva ezt az egy képet mégis elkészítettük. A négy, fából faragott
címer a jobbszélű oldalhajóban  található. Mátyás királyé, Beatrix királynéé, Báthory István fejedelemé
 és III. László királyé voltak.

A templom leírása, amit ott kaptunk. Fényképezni tilos volt a templomban,
és a leírást is vissza kellett adni...(kattintással olvasható méretű lesz a kép)

Az óratorony


Az óratorony figurái

Búcsú Segesvártól....


Fehéregyháza

A 2000-ben felújított fehéregyházi Petőfi Múzeum
kertjében lévő Turulos emlékmű.

A Turul az emlékmű tetején

Emléktáblák az emlékművön


Petőfi Sándor szobra a kertben

Bem tábornok szobra

Ázósan-fázósan a múzeum kertjében

A múzeum épülete. Majd az alábbi képeken részletek a kiállítás anyagából....

Vörösmarty Szózatának eredeti, kézzel írott példányának másolata  a múzeumba (kattintással olvasható méretű lesz)

Részlet a feni képből (kattintással olvasható méretű lesz)

Festmény Petőfi Sándorról

Petőfi szülei

Terepasztal a segesvári csatáról

Zászlók


Petőfi levele feleségéhez, 1849. július 27-én.
Az eredeti kézirat másolata. (kattintással olvasható méretű lesz)

Bem íráspróbája 1849. márciusából.Az eredeti kézirat másolata.
(kattintással olvasható méretű lesz)




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: