2016. április 21., csütörtök

Erdélyi nyaralás - 2006. július 23. és augusztus 7. között - Tamási Áron szülőházának felkeresése Farkaslakán, és séta a Gyilkos-tó körül

Ezen a szép napon először Farkaslakára látogattunk el. Az Erdélybe utazók nagy része Tamási Áronnak csak a főút mellett található sírját keresik fel, de érdemes kicsit besétálni a faluba, és megnézni az író szülőházát is. Ezen kívül több szép faragott székelykaput is megcsodálhatunk sétánk során.
Ezután indultunk tovább a Gyilkos-tóig, ahol sétáltunk a tó körül, este pedig Csíksomlyón, a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyeregben megnéztük az Egri csillagok egy szép zenés feldolgozását.

A felvételek 2006. július 29-én készültek.


Farkaslaka

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. Felső iskoláit Kolozsvárott végezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát. 1944-ben települt át Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgyűlés tagja volt.
1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását.
Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
1966. május 26-án halt meg Budapesten, de szülőhelyén, Farkaslakán temették el.

Székelykapuk Farkaslakán...


"Faragtatta Jahab Árpád" - olvashatjuk a rovársírást

A gyalogkapu felirata: "Ki alattam ki s bejár, arra áldás, béke vár"

Tamási Áron szülőháza, az utcáról nézve

A ház egyik szobája, az író bölcsőjével

A bölcső közelebbről



Tamási Áron egyetemi diplomája

Sipos Mátyás, az író unokaöccse, aki körbevezetett minket


A kemence, amely korábban a szabadban volt, most fedett helyre került

A ház az udvarról nézve...



Képek az íróról a csűrben,,,,

...és alattuk húgának, Erzsike néninek szőttesei, melyekből még most is vásárolhatunk
(illetve ottjártunkkor)

Mi is vettünk egy szép, horgolással díszített szőttest - amelyiket a képen nézegetem



A Gyilkos-tó

1837-ben a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt és elzárta a patak folyását. Az így keletkezett tóban a víz különleges kémiai összetétele miatt konzerválódtak a víz alá került fenyőfák. A Gyilkos-tó nevét onnan kapta, hogy a földcsuszamlás az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette.

Ottjártunkkor épp valamilyen ünnepség volt...



A tóból ma is kiállnak a fenyőfacsonkok....



A a Kis-Cohárddal



Már a tó túlsó oldalán járunk





Csíksomlyó

Esti felhők Csíksomlyón, a Hármashalom oltár felett....




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:




2 megjegyzés:

  1. Jó nézegetni a képeket, emlékezni arra amikor én is jártam ott /18éve/
    Köszönjük az emlékeket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy szép emléket idézett fel benned!

      Törlés