2014. június 18., szerda

Az első két nap, az indulás és másnap a Parajdi Sóbányában és a Sószorosban - Pünkösdi utazás, 2014. június 5-13.


Idén is Csíksomlyón töltöttük a pünkösdöt, immár tizedik alkalommal. Férjemmel és Édesapámmal hármasban utaztunk, s szokás szerint a két "törzshelyünkön", Zetelakán és Torockón szálltunk meg. Utazással együtt kilenc csodás napot töltöttünk Erdélyben, ahol a jó időnek köszönhetően ismét sok szép helyet kerestünk fel, és élményekkel gazdagon tértünk haza Budapestre.

Az utazást követő napot Parajdon és Korondon töltöttük. Először a Parajdi Sóbányába látogattunk el, mivel ez a nap kissé felhősnek bizonyult egyéb kirándulásokhoz. A sóbánya után a Sószorost is felkerestük még. Napos időben sokkal szebbek a sósziklák, fehérek és csillogóak, most ilyen volt...
Utána az összes többi napunkon már ragyogó szép idő volt.

A felvételek 2014. június 5-6-án készültek.


Első nap - pihenő a Király-hágón

Kilátás a Király-hágón

Motelek, éttermek...




Megérkezés Zetelakára

A panzió kedves házigazdái mindig nagy szeretettel fogadnak bennünket, mint minden vendéget, és mi is mindig nagyon jól érezzük itt magunkat. Most is volt kürtöskalács sütés, amibe a vendégek is bekapcsolódhatnak.

A Küküllő Panzió

A panzió udvara...

...és kertje

Készül a kürtöskalács....



Nagyon finom volt, mint mindig


A Parajdi Sóbánya

A Sóvidék sóhegyeivel évszázadok óta az erdélyi sóbányászat központja. A Parajdi Sóbánya ma is üzemel, de egy része megtekinthető. A kápolna 1993-ban épült, ahol ökumenikus Istentiszteleteket és koncerteket is tartanak. A bányát asztmások és légúti megbetegedésben szenvedők kúraszerűen látogatják.
A bányában még annyi a kibányászatlan sótartalék, ami a teljes európai szükségletet 100 évig tudná fedezni.

A bányába a látogatókat busz viszi le. Mi evvel a háttérben lévővel mentünk.

A lejárati lépcső

Sófaragvány

Az egyik nagy csarnok, ahol már mindenféle mászókák is létesültek

A sófal egy darabja




A sókápolna...

...és közelebbről

Nepomuki Szent János szobra

Betlehemi jelenet

Szobrok a falon...



A falon a vitrinekben körben bányászati eszközök láthatóak, és a bánya történetéből leírások olvashatóak.


Ismét a mászókák....

...és egy sófal részlet

Feljárat a kilátóhoz

Üvegablakon keresztül egy bányarészlet látható.
Ilyen lehet, ahol a kitermelés még folyik.


Borozó a bányában


Végezetül a bánya bejárata


A parajdi Sószoros

A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélységben gyökerezik. Több száz év kibányászható sóját rejti magában, Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb, és szinte feneketlen kincsesládája.

A Sóhát dél-nyugati részén található a "Sószoros" - mely természetvédelmi terület -,  tulajdonképpen a Korond-patak áttöréses szurdokvölgye, ahol a patak átvágta a Sóhát és a Gyilkos-oldal közti egykor összefüggő sógerincet, és leválasztott egy kisebb dombot. A Sószorosban találkozunk azokkal a sósziklákkal, amelyek parajdi sósziklák néven ismeretesek, és már a XVIII. század végén is turisztikai látványosságot képeztek.

A Sószoros karsztos lepusztulási formái esőbarázdás kősósziklákból állnak, melyek esős időben szürkék, míg szép időben hófehéren csillognak. Látványosak a sókarc-mezők és a csupasz sósziklák erodált maradványai, a sófalak, éles szélű sótarajok és a kisebb kősószakadékok, melyek a Sószorost díszítik. A sósziklák aljában sok tömény sóforrás, sószivárgás található, melyek közül a nagyobb vízhozamúak lekúsznak a Korond-patakig és a vizükből kicsapódó vékony sóréteg száraz időben hófehér sósivatagokat eredményez.

Megközelítése: a 13A úton elhagyjuk Parajdot Székelyudvarhely felé, majd a Parajd vége táblát követő balkanyar jobb oldalán lévő parkolóhelyről indulunk. Innen dél-nyugat felé egy lejtős földúton gyaloglunk le, majd a patak jobb partján lévő ösvények egyikén folytatjuk utunkat a sósziklák felé.


Innen indultunk gyalogosan

A távolban Alsósófalva

Szépek voltak a mező virága...


...de a sóhegyek sajnos most nagyon szürkék voltak


Az egyik sóhegy közelebbről



Találtunk egy mély lyukat, a sétabot teljesen eltűnt benne


A sóképződmények közelebbről....









Indultunk tovább

A Korond-patak felett ezen a keskeny pallón kellett átmenni

A kis híd távolabbról


A Korond-patak


Újabb sóhegyek




Minden sós ízű volt :-)




Egy újabb sótömzs



Már visszafelé...







Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:

4 megjegyzés:

  1. Most is csak azt tudom mondani, hogy gyönyörű! Megunhatatlan helyek...

    VálaszTörlés
  2. A bányában már sokszor voltam, de a sószorosban még nem. Régóta szeretném, hoyg egyszer elmenjünk, de még nem jött össze. No, majd ezután. Köszönöm a gyönyörű fotókat és a részletességet a további eseményekről, helyekről is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szívesen :-)
      A Sószorosban most voltunk másodszor. Évekkel ezelőtt egyszer nyáron jártunk itt, akkor szép napsütésben, úgy egész másként "festenek" a sóhegyek, sósziklák :-)
      Egyszer mennyetek el, a gyerekeknek is biztosan tetszeni fog....

      Törlés