Már a Torockóra való odautazásunk napján is több látványosságot, nevezetességet kerestünk fel. Először Aradot, aztán Máriaradnát és Marosillyét, végül Vajdahunyadvárát, de ez utóbbi majd a következő sorozatban lesz látható...
A felvételek 2007. július 20-án készültek.
Arad
Aradról mindenkinek a 13 aradi vértanú jut eszébe először. Mivel nem jártunk még itt, és kis kerülővel, de útba esett, így hát felkerestük.
Zala György alkotását 1890. október 6-án állították fel eredeti helyén Aradon, a Színház mögötti Szabadság téren. 1925-ig ezen a helyen állott, utána az aradi várban őrizték. 1999-ben átadták a ferencesrendi szerzetesrendnek
és csak 2004. április 25-én állították fel ismét, a mostani helyén, az egykori Attila téren, a mai Tűzoltó téren.
Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet a várban lőtték agyon, a többieket a Vértanúk emlékművének közelében (mely a vár közelében található) akasztották fel. Dessewffy Arisztid és Kiss Ernő kivételével a tábornokok hamvait 1974-ben az emlékdomb oldalában helyezték el.
 |
| A "Haldokló harcos" szoborcsoport |
 |
| Az "Áldozatkészség" szoborcsoport |
 |
| Balra az "Ébredő szabadság", szemben a "Harckészség" szoborcsoport |
 |
Aulich Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25.) honvéd tábornok,
honvédelmi miniszter - élt 56 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok.
Forrón szeretett magyar népem és
hazám, tudom megértik azt a szolgálatot. |
 |
Damjanich János (Staza, 1804. december 8) honvéd tábornok, volt császári
tiszt, az
1848–49-i szabadságharc egyik legkiemelkedőbb katonai
vezetője - élt 44 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
|
 |
Dessewffy Arisztid (Csákány, 1802. június) honvéd tábornok - élt 47 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
|
 |
Kiss Ernő (Temesvár, 1799. június 13.) honvéd altábornagy - élt 50 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok
a magyar ifjúság felett, hogy
Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
|
 |
Knézich Károly (Velike – Gredevac, Horvátország, 1808) honvéd tábornok - élt 41 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög
keverhette így össze a kártyákat.
|
 |
Lahner György (Necpál, 1795. október 6.) honvéd tábornok - élt 54 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe
az én áldozatom.
|
 |
Lázár Vilmos (Nagybecskerek, 1815) honvéd ezredes - élt 34 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá
az apostolok lelke és bitófák
tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek. |
 |
Gróf Leiningen-Westerburg Károly (Ilbenstadt, Hessen, 1819. április 11.)
honvéd tábornok - élt 30 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
|
 |
Nagysándor József (Nagyvárad, 1804. október 17.) honvéd tábornok - élt 45 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
De rettenetes volna most az elmúlásra
gondolni, ha semmit sem tettem volna az
életemben. Alázatosan borulok
Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett. |
 |
Poeltenberg Ernő (Bécs, 1813) osztrák származású honvéd tábornok - élt 36 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
|
 |
Schweidel József (Zombor, 1796. május 18.) honvéd tábornok - élt 53 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
A mai világ a sátán világa, ahol a
becsületért bitó, az árulásért hatalom jár.
Csak egy igazi forradalom, a
világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott,
meghasonlott világot.
|
 |
Török Ignác (Gödöllő, 1795. június 23.) honvéd tábornok - élt 54 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán,
de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.
|
 |
Gróf Vécsey Károly (Pest, 1807) honvéd tábornok - élt 42 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
|
 |
| A szobor különböző oldalairól... |
 |
| Román szoborcsoport a Szabadság-szoborral szemben |
 |
| A 2007. nyarán felújítás alatt álló minorita templom... |
 |
| A bejárat melletti oszlopok |
 |
| A templom belseje |
 |
| Szentháromság szobor a templom előcsarnokában
|
 |
| Emléktáblák a templom belső falán |
 |
| Indulunk tovább városnézésre... |
 |
A református templom, 1847-ből.
Itt tartotta esküvőjét Horthy Miklós és Purgly Magdolna 1901-ben. |
 |
| Az 1874-ben épült Állami Színház |
 |
| Jobbra az 1840-ben épült, volt Fehér kereszt Szálloda |
 |
| A Városháza 1877-ben, Lechner Ödön tervei alapján készült |
 |
| Arad város címere a Városháza homlokzatán |
 |
| A Csanád Palota - az Arad-Csanádi
Egyesült Vasúti Társaság Csanád Bankja számára épült 1892-1894 között
(tervei Ybl Miklós tervezőintézetében készültek) Itt működött az Aradi
Közlöny 1885-1940 között. |
 |
| Az épület a Magyar Államkincstár számára épült, ma is Pézügyi Igazgatóság működik benne |
Máriaradna
A máriaradnai Ferences Kegytemplom ottjártunkkor épp felújítás alatt állt. Hogy most milyen állapotban van, azt nem tudjuk de reméljük hogy már megszépült.
A templom kegyképét 1668-ban vásárolta egy bosnyák kereskedő egy olasz
kereskedőtől, mely a templom oltárát díszítette. 1695-ben Lippa
elfoglalása után a törökök ezt is felgyújtották, de a kép sértetlen
maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a
bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette.
A
templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé, azóta
híres búcsújáróhely. Jelenleg Lippához tartozik.
 |
| A templombelső |
 |
| A templom főoltára |
 |
| A nevezetes Mária kegykép |
 |
| A mennyezeti freskó |
 |
| Az orgona |
Solymosvár
A várat útközben csak az autóból láttuk, de így is nagyon impozáns volt.
A vár egy 252 m magas hegy tetején áll. 1272 és 1275 között Pál szörényi
bán építtette. 1788-ban a bécsi Hadvezetés elrendelte Solymos középkori
várának katonai kiürítését, a várfalak és az épületek felrobbantását.
Ezután a várat többé nem építették újjá.
Marosillye
1580-ban itt született Bethlen Gábor, Erdélyi fejedelem. A Dévai Szent
Ferenc Alapítvány 2001-ben vásárolta meg az akkor még rossz állapotban
lévő, felújításra szoruló épületet.
 |
| Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem (1580-1629) szülőháza Marosillyén |
