Kárpátutak: Erdély: Az indulás napja: Arad, Máriaradna, Solymosvár és Marosillye meglátogatása - Nyaralás, 2007. július 20. és augusztus 1. között

2016. október 15., szombat

Az indulás napja: Arad, Máriaradna, Solymosvár és Marosillye meglátogatása - Nyaralás, 2007. július 20. és augusztus 1. között

Már a Torockóra való odautazásunk napján is több látványosságot, nevezetességet kerestünk fel. Először Aradot, aztán Máriaradnát és Marosillyét, végül Vajdahunyadvárát, de ez utóbbi majd a következő sorozatban lesz látható...

A felvételek 2007. július 20-án készültek.

Arad

Aradról mindenkinek a 13 aradi vértanú jut eszébe először. Mivel nem jártunk még itt, és kis kerülővel, de útba esett, így hát felkerestük.

Zala György alkotását 1890. október 6-án állították fel eredeti helyén Aradon, a Színház mögötti Szabadság téren. 1925-ig ezen a helyen állott, utána az aradi várban őrizték. 1999-ben átadták a ferencesrendi szerzetesrendnek és csak 2004. április 25-én állították fel ismét, a mostani helyén, az egykori Attila téren, a mai Tűzoltó téren.

Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet a várban lőtték agyon, a többieket a Vértanúk emlékművének közelében (mely a vár közelében található) akasztották fel. Dessewffy Arisztid és Kiss Ernő kivételével a tábornokok hamvait 1974-ben az emlékdomb oldalában helyezték el.

A "Haldokló harcos" szoborcsoport

Az "Áldozatkészség" szoborcsoport

Balra az "Ébredő szabadság", szemben a "Harckészség" szoborcsoport

Aulich Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25.) honvéd tábornok,
honvédelmi miniszter - élt 56 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok.
Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.

Damjanich János (Staza, 1804. december 8) honvéd tábornok, volt császári tiszt, az
1848–49-i szabadságharc egyik legkiemelkedőbb katonai vezetője - élt 44 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Dessewffy Arisztid (Csákány, 1802. június) honvéd tábornok - élt 47 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Kiss Ernő (Temesvár, 1799. június 13.) honvéd altábornagy - élt 50 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok
a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Knézich Károly (Velike – Gredevac, Horvátország, 1808) honvéd tábornok - élt 41 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög
keverhette így össze a kártyákat.

Lahner György (Necpál, 1795. október 6.) honvéd tábornok - élt 54 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe
az én áldozatom.

Lázár Vilmos (Nagybecskerek, 1815) honvéd ezredes - élt 34 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá
az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

Gróf Leiningen-Westerburg Károly (Ilbenstadt, Hessen, 1819. április 11.)
honvéd tábornok - élt 30 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Nagysándor József (Nagyvárad, 1804. október 17.) honvéd tábornok - élt 45 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az
életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Poeltenberg Ernő (Bécs, 1813) osztrák származású honvéd tábornok - élt 36 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Schweidel József (Zombor, 1796. május 18.) honvéd tábornok - élt 53 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár.
Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott,
meghasonlott világot.

Török Ignác (Gödöllő, 1795. június 23.) honvéd tábornok - élt 54 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán,
de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Gróf Vécsey Károly (Pest, 1807) honvéd tábornok - élt 42 évet.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondata:
Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

A szobor különböző oldalairól...

Román szoborcsoport a Szabadság-szoborral szemben

A 2007. nyarán felújítás alatt álló minorita templom...

A bejárat melletti oszlopok

A templom belseje

Szentháromság szobor a templom előcsarnokában

Emléktáblák a templom belső falán

Indulunk tovább városnézésre...

A református templom, 1847-ből.
Itt tartotta esküvőjét Horthy Miklós és Purgly Magdolna 1901-ben.

Az 1874-ben épült Állami Színház

Jobbra az 1840-ben épült, volt Fehér kereszt Szálloda

A Városháza 1877-ben, Lechner Ödön tervei alapján készült

Arad város címere a Városháza homlokzatán

A Csanád Palota - az Arad-Csanádi Egyesült Vasúti Társaság Csanád Bankja számára épült 1892-1894 között (tervei Ybl Miklós tervezőintézetében készültek) Itt működött az Aradi Közlöny 1885-1940 között.

Az épület a Magyar Államkincstár számára épült, ma is Pézügyi Igazgatóság működik benne

Máriaradna

A máriaradnai Ferences Kegytemplom ottjártunkkor épp felújítás alatt állt. Hogy most milyen állapotban van, azt nem tudjuk de reméljük hogy már megszépült.

A templom kegyképét 1668-ban vásárolta egy bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, mely a templom oltárát díszítette. 1695-ben Lippa elfoglalása után a törökök ezt is felgyújtották, de a kép sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette.

A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé, azóta híres búcsújáróhely. Jelenleg Lippához tartozik.

A templombelső

A templom főoltára

A nevezetes Mária kegykép

A mennyezeti freskó

Az orgona

Solymosvár

A várat útközben csak az autóból láttuk, de így is nagyon impozáns volt.

A vár egy 252 m magas hegy tetején áll. 1272 és 1275 között Pál szörényi bán építtette. 1788-ban a bécsi Hadvezetés elrendelte Solymos középkori várának katonai kiürítését, a várfalak és az épületek felrobbantását. Ezután a várat többé nem építették újjá.

Marosillye

1580-ban itt született Bethlen Gábor, Erdélyi fejedelem. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 2001-ben vásárolta meg az akkor még rossz állapotban lévő, felújításra szoruló épületet.