Utazásunkat követően másnap mindjárt "felszaladtunk" az 1801 m magas Madarasi-Hargita tetejére, a székelyek Szent hegyére, ahol a keresztek és kopjafák sokasága egy igazi zarándokhellyé vált már az évek során.
A Madarasi menedékházig autóval felmenni Ivóból a legkönnyebb, és közben még gyönyörködhetünk a szép hargitai tájban is. Fentről pedig csodálatos a kilátás a körülvevő tájra, hegyekre, és sokáig bolyonghatunk a kopjafákkal, keresztekkel benépesített hegytetőn.
De szép sétákat, kirándulásokat tehetünk a vadregényes fenyvesekben és a Szökő-vízesésnél is, ahogy mi is tettük már többször az elmúlt években.
A felvételek 2024. május 16-án készültek.
|
Felfelé az úton Ivóból, a menedékházig....
|
|
A Madarasi menedékház, 1650 m magasan, ahonnan már csak gyalogosan lehet felmenni a csúcsra
|
|
Ahogy kiszálltunk az autóból csupán 5 °C fok fogadott, napközben emelkedett ugyan, de nagy kánikula nem lett 🌞
|
|
Ilyenkor májusban még mindig van hó a magasabb részeken
|
|
Itt még erős szél is fújt
|
|
Felfelé a hegytetőre.....
|
|
..... ha nincs nagy sár, nem nehéz felmenni...
|
|
Szépen virágzó krókuszok....
|
|
Már közel van a hegytető....
|
|
Visszatekintve, ahonnan jöttünk
|
|
Már csak pár lépés, és elérünk a turulmadaras emlékműig....
|
|
A kopjafára vésett mondat.....
|
|
Még mindig van felfelé.....
|
|
Az 1801 m magas tető...
|
|
Panoráma a Hargita tetejéről (rákattintva nagyobb lesz ez a kép is)
|
|
Ismét mi vagyunk
|
|
Visszafelé megálltunk még egyszer a turulnál, ahol nemzeti szalagot kötött Feri a szobor lábához...
|
|
Már lefelé megyünk
|
|
Ebédidő. A hangyáknak is jutott egy kis zabrudi 😋, ami igen csak nagy munkát jelentett számukra
|
|
Májusi hógolyózás....
|
|
Szinte leértünk....
|
|
Újra az autóba, visszafelé Ivóba....
|
|
Innen még mentünk a Varságba, ahol újabb látnivalók vártak - de azt majd a következő bejegyzésben láthatjuk....
|
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: