Pünkösd hétfőjén borongós, esős reggelre ébredtünk. Már előző este elkezdett esni, és csak a következő nap délután állt el, mire Torockóra értünk. Így majdnem 48 óráig esett. Ezen a napon a Madarasi-Hargitára szerettünk volna felmenni, és ott ünnepelni az 53. születésnapomat, de az időjárás közbeszólt, és maradtak a városlátogatások. Először Székelyderzsen a - 2006 óta a világörökség részét képező - unitárius vártemplomot néztünk meg, majd Segesvár óvárosának eső áztatta utcáin barangoltunk, sétáltunk a szépen felújított, színes régi házak között, egészen fel a vártemplomig. Végezetül a Segesvárhoz közeli Fehéregyháza Petői múzeumába látogattunk el.
A felvételek 2012. május 28-án készültek.
Székelyderzs
|
A Világörökség részét képező székelyderzsi unitárius erődtemplom az utca felől |
|
A templom építése különböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években,
a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. |
|
A templom nagy harangja az 1600-as évekből származik. A kis harangot az I. világháborúban elvitték,
és beolvasztották, majd 1923-ban újra öntötték. |
|
Szuroköntő nyílások a templom falában |
|
A templom az udvarból nézve |
|
A templombelső - a padok az 1790-es években készültek |
|
Az orgona az 1800-as évekből való |
|
A szószék, gyönyörűen hímzett terítőkkel |
|
A karzat |
|
Középkori freskótöredékek a templomban, az északi falrészen (a templom bal oldali fala). |
|
A falrészt teljes egészében a Szent László legenda uralja |
|
Részlet a teljes freskóból - Szent László üldözi a magyar leányt elrabló kun vitézt |
|
Szintén részlet a feljebb látható teljes freskóból - a birkózás |
|
A templom déli falrésze - a bejárattól a jobb oldali fal freskói |
|
A bejárattól jobbra az első kép Pál apostol megtérését ábrázolja. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána
következő néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen képbe sűríti az alkotómester. |
|
A középső alak nagy valószínűséggel magát a festőt ábrázolja. A kép zászlójának latin nyelvű feliratából az derül ki,
hogy a falkép 1419-ben készült. |
|
A második képen Szent Mihály arkangyalnak egész alakos ábrázolását lehet megtekinteni (bal oldalt).
Kezében serpenyős mérleget tart, amelynek felső serpenyőjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nőt lehet látni. |
|
A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak. Művészettörténeti leírásokban mint püspökszentekről lehet olvasni, de úgy is találkozhatunk
velük, mint a három bölcs király, akik a kisdedhez zarándokolnak. |
|
A templom belső falába beépített rovásírásos tégla. Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat
melletti befalazott ablak kibontásakor került elő ez a rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezési ideje egyelőre bizonytalan. Szakirodalmi ismertetések 1274 - 1431 közötti időszakra teszik a keletkezését, kiemelve, hogy téglába égetett technikaként Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke. Nem csak keletkezése, hanem olvasata is vitatott.
A fordítási változatok közül a legelfogadottabb: Miklós derzsi apa-pap. |
|
A templombelső a karzatról nézve |
|
Régi korsók, háztartási eszközök az erődfalba épített egyik helységben |
|
Régi szokás, hogy a falu lakossága a templom bástyáiban tárolja a szalonnákat. Ez még a török támadások idején
alakult ki. Hetente csak egy alkalommal, szerdánként reggel, egyszerre jöhetnek a tulajdonosok,
és vághatnak a szalonnából. |
Segesvár
|
Az egyik bejárat az óvárosba |
|
Őrtorony |
|
Ugyanaz a torony a másik oldalról nézve |
|
A katolikus templom |
|
Apor Vilmos emléktáblája a templomban |
|
A templombelső |
|
Apor Vilmos vértanú püspök szobra a templom kertjében |
|
Az óváros közelmúltban felújított, szép színes házai |
|
A Szarvas-ház |
|
A szarvas közelebbről |
|
Fedett lépcsőfeljárat a Hegyi templomhoz |
|
A templom panorámája |
|
A templomban nem volt szabad fényképezni, de lopva ezt az egy képet mégis elkészítettük. A négy, fából faragott
címer a jobbszélű oldalhajóban található. Mátyás királyé, Beatrix királynéé, Báthory István fejedelemé
és III. László királyé voltak. |
|
A templom leírása, amit ott kaptunk. Fényképezni tilos volt a templomban,
és a leírást is vissza kellett adni...(kattintással olvasható méretű lesz a kép) |
|
Az óratorony |
|
Az óratorony figurái |
|
Búcsú Segesvártól.... |
Fehéregyháza
|
A 2000-ben felújított fehéregyházi Petőfi Múzeum
kertjében lévő Turulos emlékmű. |
|
A Turul az emlékmű tetején |
|
Emléktáblák az emlékművön |
|
Petőfi Sándor szobra a kertben |
|
Bem tábornok szobra |
|
Ázósan-fázósan a múzeum kertjében |
|
A múzeum épülete. Majd az alábbi képeken részletek a kiállítás anyagából.... |
|
Vörösmarty Szózatának eredeti, kézzel írott példányának másolata a múzeumba (kattintással olvasható méretű lesz) |
|
Részlet a feni képből (kattintással olvasható méretű lesz) |
|
Festmény Petőfi Sándorról |
|
Petőfi szülei |
|
Terepasztal a segesvári csatáról |
|
Zászlók |
|
Petőfi levele feleségéhez, 1849. július 27-én.
Az eredeti kézirat másolata. (kattintással olvasható méretű lesz) |
|
Bem íráspróbája 1849. márciusából.Az eredeti kézirat másolata.
(kattintással olvasható méretű lesz)
|
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Nagyon szépek a képek! Köszönöm. Segesváron született az anyukám. Itt lakott nagyanyám a családi házban, amit dédanyám vásárolt egy embertől aki gyorsan kényszerült eladni a házát kártya adósság miatt.Ez akkor történt, mikor dédapám meghalt és az állomásfőnöki szolgálati lakásból ki kellett költözni dédanyámnak 7 gyerekkel.Nagyanyám ekkor 4. gyerekként 14 éves volt. A legkisebb Ödön, 4 éves.
VálaszTörlésKatalin, olyan jó nézegetni a fotóidat! Nagyon tartalmas utatok volt, sok mindent ejtettetek útba. A székelyderzsi templom nagyon szép, csak olvastam róla. Fehéregyháza mellett elautóztunk, de nem álltunk meg, amit azóta is sajnálok. De Segesváron megálltunk, végigjártuk középkori hangulatú utcácskáit, látnivalóit.
VálaszTörlés