2011. április 12., kedd

Székelyföld: Háromszék - 2005-2010

Ezzel elérkeztem a székelyföldi képek utolsó sorozatához. Kívánok mindenkinek jó nézelődést ezen az oldalon is, ahol hasonlóan az előzőekhez, itt is a számomra legszebb, legkedvesebb helyekről válogattam néhány felvételt. Aki pedig személyesen látogat Székelyföldre, annak kellemes és hasznos időtöltést kívánok. A székely vendégszeretet és a szép tájak biztos hogy mindenkinek felejthetetlen élményt nyújtanak.
Aki még több képet szeretne megtekinteni Erdélyről, az látogasson el Horváth Ferenc nagykörűi barátunk Erdélyi tájakon nevű honlapjára, vagy Csedő Attila, székelyudvarhelyi barátunk Fotóblogjára, vagy honlapunkra, a "Minden, ami magyar"-ra.


Kirándulás a festői Vargyas-szurdokban - ez a felvétel a szurdok feletti részről készült,
 a szurdok lent a mélyben van

Már lent, a Vargyas-pataka mentén haladunk

A patakot mindkét oldalról magas sziklafalak övezik

Csodálatos volt végig az egész szurdok

"Híd" a Vargyas-patakán, szemben a Lócsűr elnevezésű barlang bejárata - férjem sikeresen átjutott rajta,
 én inkább maradtam a fényképezőgép mellett.

Az Orbán Balázs barlang bejárati része, beljebb nem merészkedtünk

Csodálatos kilátás az Orbán Balázs barlangból

Látogatás Máthé Ferenc, népi fafaragó művész otthonában Vargyason, a 442-es számú portán  - a sok faragott
 tárgy,  egyik szebb mint a másik, és mindegyikhez egy külön történet fűződik

A művész úr bemutatja műveit

Egy művészien megfaragott szék

A gátkötők

A baróti Szent Adalbert plébániatemplom. Barót, az erdővidék központja, Székelyföld egyik legrégibb települése.
 Első írásos említése 1224-ből származik, II. András király oklevelében.

A templombelső

Az 1996-ban épült református templom Baróton

A templombelső a szószékkel

A Benedek Elek Emlékház Kisbaconban, szülőfalujában

Az emlékház két látogatható szobájából a nagyobbik - az asztalon Benedek Elek műveinek néhány példánya van kiállítva.

Az emlékház kisebbik szobája, az író íróasztaláva

Benedek Elek íróasztala, rajta az utolsó levelével - a halál az utolsó levele írásánakközepette érte,
melyet Szentimrei Jenőnek írt

Benedek Elek sírja a kisbaconi temetőben. Felesége csak néhány nappal élte túl férjét, az író halála után
öngyilkos lett,  így kettőjüket egyszerre temették el. A sírban nyugszik még lányuk és unokájuk is.

Az utolsó működő kisbaconi vízimalom - a malom 1835-ben készült a gerenda felirata szerint

A Keresztes család tulajdonában van az utolsó kisbaconi vízimalom,
a Fülöp-malom, ahol még  napjainkban is őrlik a búzát, kukoricát, bár elég
 kevés a megrendelő. Az idelátogatót azonban szívesen elkalauzolja a molnár,
 bemutatva a malmot működés közben.

Keresztes Etelka néni, a kisbaconi molnár édesanyja bemutatja, hogyan készül a szőttes - egy ugyanilyen
 piros mintás kis szőttest vásároltunk is

Mögöttem a nagyajtai unitárius vártemplom

A vártemplom a templomkertből nézve - A templom egy román kori templom helyére épült a XV. században,
késő gótikus stílusban. 5 m magas falát 2 sarokbástya erősíti, melyek XVI. század végiek. Utólag egy kapubástyával
is kitoldották az északi oldalon. Az 1802 évi földrengés után  átépítették.

A templombelső

A Kriza János emlékkiállítás a templom szomszédságában található. Nagyajtán született Kriza János (1811-1875),
 unitárius püspök, teológiai  tanár, költő, néprajzkutató, nyelvész.

Sepsiszentgyörgy, a Székely Nemzeti Múzeum.
A Kós Károly által tervezett múzeum 1913-ban készült el.

Gábor Áron rézágyújának másolata - a múzeumnak a természettudományi
 és néprajzi részlege mellett gazdag 1848-as anyaga is van.

Hosszúfalusi csángó festett szobabelső (XVIII.sz) a múzeumban

A falon, a tányérokon rúdravalókat látunk

Hímzett párnák

Konyharészlet a múzeum kertjében álló Csíkmenaságból
származó parasztházban

Az utcáról ezen az 1875-ból való székelykapun át juthatunk be a múzeum kertjébe

Kézdivásárhely főtere

Gábor Áron szobra a főtéren

Mézeskalácsok Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban

Kalapos műhely a múzeumban

Népviseletbe öltöztetett babák a múzeumban

A XV. sz. végén épült katolikus erődtemplom Kézdiszentléleken

A Kézdiszentlélek melletti Perkő tetején álló Szent István kápolna előtt állunk

A 719 m magas Perkő csúcsán áll a kicsi Árpád-kori körtemplom, mely Háromszék egyik
leglátványosabb műemléke.

Az alsócsernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeum - a volt Damokos-kúria. Az 1974-ben alakult helytörténeti
és tájmúzeum, valamint kiállítás törzsanyagát Haszmann Pál helytörténész és tanár magángyűjteménye
 képezi. A múzeum épületét szabadtéri kiállítás veszi körül, egy korabeli eszközökkel, ruhákkal
 berendezett házakból álló skanzennel és székelykapukkal. Látható itt sírkő-, sírjel- és faragott fejfa gyűjtemény,
valamint egy  gazdag mezőgazdasági kiállítás, régi rádiók, lemezjátszók és művészi kivitelű
öntöttvas kályhák gyűjteménye is.

Mezőgazdasági gépgyűjtemény

Sarokereszes ház Albisból (1711)

Székelykapu Torjáról (1800)

Szobabelső

Díszes kivitelű vaskályhák a XIX. századból

2010. március 3-án délután egy nagyobb szélfúvás következtében kidőlt és darabokra tört a képeken látható, 2003.
 június 27-én Gelence bejáratánál felállított, a Both testvérek -  László, Imre, Csaba és Tibor - és a Bíró László által
 faragott és ácsolt nagyméretű székely kapu. 2010 április 1-én sikerült felállítani egy nagyobb méretű és sokkal díszesebb, új kaput, melyet Both László faragómester irányítása alatt Both Imre, Cseh Zoltán, Palkó Levente, Dezső Róbert és Ördög Sándor készített el mondhatni rekordidő, csekély három hét alatt. A cserefából készült díszkapu tizenkét méter szélesés hat méter tíz cm magas - belvilága ötméteres - s a hagyományos székely szimbólumok mellett a nagyközség öt testvértelepülésének címere is helyet kapott rajta. (Ez a felvétel 2008 nyarán készült)

A Világörökség készét képező gelencei katolikus templom - a templom a tatárjárás után, a XIII. században épült, Székelyföld egyik leghíresebb műemléke.

A templombelső - egy közelebbi kép a freskókról

Szinte teljes belső falát középkori freskók díszítik

A Gelencéhez tartozó Haraly római katolikus erődtemploma - érdekessége, hogy a templom a falu szélén,
míg a harangtorony a falu közepén épült

A XV. századi zabolai református erődtemplom - a templomkertből nézve

A templombelső a karzatról nézve

A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum kiállítása. A néprajzi múzeum anyagát
 Pozsony Ferenc kezdte el gyűjteni és rendszerezni évtizeddekkel ezelőtt.
A gyűjtemény 1974 óta látogatható.

Szobarészlet a múzeumban

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) szobra szülőfalujában, Csomakőrösön,
 a templom mellett. Érdekessége, hogy afalu, a korábbi Kőrös, 1904-ben
vette fel a Csomakőrös nevet.

  A szobra mellett található Kőrösi Csoma Sándor emlékszoba egy részlete



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése