A
csíkmenasági kirándulás napján kis kitérővel betértünk még a Kászonokba is. Csak Kászonaltízben szálltunk ki az autóból, és néztük meg a műemléktemplomát. Kászonújfalu, Kászonimpér és Kászonjakabfalba településeken csak áthaladtunk.
A Keleti-Kárpátokban, Csík és Háromszék megye határán, a Nyerges-tető
közelében, 700 m magasságban fekszik a kis Kászoni-medence, melyet 1100-1200 m magas hegyek határolnak.
A Kászon-patak folyik keresztül rajta, észak-déli irányban.
Öt
településből áll: Kászonújfalu, Kászonimpér, Kászonaltíz, Kászonfeltíz és
Kászonjakabfalva.
A medence zártsága miatt egykor jelentős stratégiai pontja volt a magyarságnak.
Az időjárás is elég mostoha, nagyon hosszúak és hidegek a
telek, viszont borvizekben gazdag a környék. A székelykapuk itt
egyszerűbbek, a kapuzábé (láb) szélesebb.
A felvételek 2010. augusztus 2-án készültek.
Kászonújfalu
Kászonújfalu Csíkszeredától 34 km-re délkeletre fekszik. Közigazgatásilag Kászonaltízhez tartozik, melytől 6 km-re délnyugatra helyezkedik el.
1477-ben említik először. 1701-ben lett önálló egyházközség, a régi fatemploma helyén ekkor kőkápolna épült, melyhez 1768-ban kőtorony is készült. 1719-ben a falut pestis pusztította.
A mai római katolikus temploma 1792 és 1796 között a korábbi torony mellé épült, 1826-ban megújították, mivel földrengés rongálta meg, ekkor kerítéssel is körülvették. 1940-ben és 1977-ben újra földrengés rongálta meg.
 |
| Megérkeztünk Kászonújfaluba... |
Kászonaltíz
Kászonaltíz Csíkszeredától 46 km-re délkeletre, a Kászoni-medence keleti részén fekszik.
Temploma a román kori helyén a 1466-ban épült, gótikus stílusban.
1802. november 26-án földrengés volt a faluban.
A műemléktemplom négyzet alakú hármas hajóját 1938–1942 között építették, a szentélye és tornya kivételével az átépítések is ekkor folytak.
A kibővített templomot 1943-ban Márton Áron püspök szentelte fel Krisztus király tiszteletére.
Többször is javították, legutóbb 1984–1994 között.
 |
| A falu bejáratánál rovásírásos köszöntő is olvasható
|
 |
| A kászonaltízi római katolikus templom Nagykászon néven is ismeretes Kászonaltíz egyik kiemelkedő dombján, az Egyházhágón, 719 méter tengerszint feletti magasságban épült... |
 |
| Helyi jellegzetesség a kőzábés kapu...
|
 |
| A plébánia székelykapuja, melyet 1978-ban állítottak a kászoni hívek
|
 |
| Közelebbi részletek a kapuról... |
 |
| A Kászon-patak - felette áthaladva indulunk a templomhoz |
 |
| A kászonaltízi római katolikus népiskola, 1874-ből
|
 |
| A temetőhöz vezető út bejáratánál álló székelykapu...
|
 |
| ...és közelebbi részlet róla |
 |
| A gótikus katolikus temploma a temetővel
|
 |
| Napóra a templom falán
|
 |
| Sírok a templom körül... |
 |
| Még egyszer a templom, kicsit távolabbról |
 |
| Tovább Kászonimpér felé |
Kászonimpér
Kászonimpér Csíkszeredától 44 km-re délkeletre, a Kászon-pataka mellett fekszik. Közigazgatásilag Kászonaltízhez tartozik.
Kászonjakabfalva
Kászonaltíztől 4 km-re délre fekszik. Közigazgatásilag ez a település is Kászonaltízhez tartozik.
A Nyerges-tető
A Nyerges-tető egy 878 méter magas hágó, mely a Háromszéki-medencét és a
Csíki-medencét köti össze. 1849. augusztus 1-én itt halt hősi halált Gál
Sándor százada, amikor 200 honvédjével önfeláldozó küzdelme ellenére
vereséget szenvedett az osztrák és orosz csapatok ellen. A „székelyföldi
Thermopülé” hőseinek nevezett honvédek tiszteletére a kopjafák
közelében emlékoszlop is őrzi a csatában elesett hősök emlékét.
Nyergestetőn van az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak
tömegsírja. Itt közel háromszáz székely adta életét azért, hogy
feltartóztassa a cári csapatokat. A hely különlegessége, hogy az 1999-es
nagy vihar következtében nagyon sok fenyőfa kidőlt, azonban a sírhelyre
egy sem esett.
(A közelében lévő kopjafás sírhelyet most nem kerestük fel, de a blogomon több bejegyzésben is látható.)
 |
| Az 1848-49-es emlékmű.... |
 |
| Visszafelé a panzióba... |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
