Pünkösd hétfőjén, ezen a kissé borongós, de napsütéses napon egy szép kirándulást tettünk a Hargita tetején. Szentegyháza felől mentünk fel, autóval egészen a menedékházig, majd onnan gyalog tettük meg az utat a tetőig, ahol egyre több a kereszt és kopjafa. Megindítóan szép volt!
A hegy aljában oda- és visszafelé is megálltunk, és gyönyörködtünk a patakokkal tarkított tájban.
A felvételek 2010. május 24-én készültek.
 |
Az első hely, ahol megálltunk... |
 |
Tovább felfelé.... |
 |
Közeledünk a menedékházhoz |
 |
A madarasi menedékház |
 |
Tovább felfelé a menedékháztól... |
 |
Az út nem túl meredek, de igen sáros volt |
 |
Már közel a csúcshoz - a távolban egy újabb emlékmű... |
 |
....és közelebbről... |
 |
Az emlékmű másik oldala, kilátás abba az irányba, ahonnan feljöttünk |
 |
Már a tető... |
 |
Latinul Crocus, magyarul sáfrány vagy krókusz |
 |
Zetelakiak kopjafája.... |
 |
...és mellette mi állunk |
 |
A kopjafa másik oldala... |
 |
Valamilyen falva van kirakva a kövekből |
 |
Paksiak kopjafája - Paks közel fekszik Szekszárdhoz, ahol születtem.... |
 |
Már indulunk lefelé... |
 |
Itt is valakit megkértünk, hogy fényképezzen le bennünket |
 |
Ismét gyönyörű krókuszok.... |
 |
leértünk a menedékházhoz.... |
 |
...ahol hagyományőrző "ősmagyarokkal" találkoztunk.... |
 |
Útközben megálltunk egy patakparton... |
 |
A hatalmas sziklán ez az.... |
 |
...emléktábla olvasható |
 |
És alatta a patak |
 |
Még lejjebb, a hegy lábánál.... |
 |
Járművek találkozása 🚜 |
 |
Kis pihenés, aztán indulunk tovább Szentegyháza felé... |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: