Ez évben immár negyedik alkalommal érkezett Gyimesbükkre - a csíksomlyói búcsút követő napon, pünkösd vasárnapján - a piros Nohab mozdony vontatta Székely Gyors, és második alkalommal az idén Liszt Ferenc arcképével díszített Csíksomlyó Expressz, összesen kb. 4000 zarándokkal.
Az ünnep szép napos időben zajlott, csak délután okozott kellemetlenséget a hirtelen lezúduló felhőszakadás.
Hazafelé menet megálltunk Csíkszépvízen, a 2009-ben felavatott Szent László szobornál. Csíkszeredára már ismét napos időben érkeztünk, ahol ellátogattunk a Csíki Székely Múzeumba, megnéztük a néprajzi kiállítást és a rejtélyes sorsú, hátborzongató múmiákat, "A váci Fehérek templomának titkai" című érdekes kiállításon.
A felvételek 2011. június 12-én készültek.
 |
| A Deáky Panzió Gyimesbükkön |
 |
| Egy számunkra új szoboregyüttes a panzió udvarán |
 |
| Juhsajt és juhtúró árusítása az udvarban |
 |
| Beszélgetés Deáky András tanár úrral, a panzió tulajdonosával (jobb oldalt) |
 |
| Csángó zenész a panzió egyik háza előtt |
 |
| Csángó lányok táncolnak |
 |
| A Magyarság Történelmi Emlékhelye - szintén a panzió udvarán |
 |
| Közelebbi felvétel az emlékhelyről |
 |
| Harangláb Gyimesbükk főutcáján |
 |
| Csángó legények indulnak a vonatok fogadására |
 |
| Már a pályaudvar épülete előtt állnak |
 |
| A gyimesbükki pályaudvar - már várjuk a vonatok érkezését |
 |
| Kis késéssel érkezik a Székely Gyors - elején a román mozdonnyal |
 |
| A szép piros Nohab mozdony |
 |
| Mindenki integet |
 |
| Rengetegen eljöttek a zarándokok fogadására |
 |
| Csángó zenészek muzsikálnak |
 |
| A szerelvényt áttolják egy másik vágányra, hogy legyen helye a Csíksomlyó Expressznek |
 |
| Olyan hosszú a vonat, hogy szinte nem is látszik a vége |
 |
| Érkezik a Csíksomlyó Expressz |
 |
| A fiatal Liszt Ferenc a mozdony jobb oldalán |
 |
| Ismét a Nohab |
 |
| A mozdony bal oldalán az idős Lisztet látjuk |
 |
| A két vonat együtt látszik |
 |
| A zarándokok átgyalogolnak az ezeréves határhoz |
 |
| Rendőrök irányítják a forgalmat |
 |
| Már az ezeréves határon vagyunk |
 |
| A hegyoldalban a kontumáci kápolna |
 |
| Egy régi mozdony - idén került ide |
 |
| A felújított híd a Tatros felett |
 |
| A felújított 30. számú őrház, és mögötte a Rákóczi vár maradványai |
 |
| A felújított híd és a Tatros |
 |
| Beszédek az őrház előtt |
 |
| Az új híd megáldása |
 |
| Érkezik a Nohab mozdony az őrházhoz, illetve csak érkezne, mert a nagy tömegtől nehezen tudott befutni |
 |
| A Nohab után a Liszt mozdony is megérkezett |
 |
Az ünneplők megrohamozták a Csíksomlyó Expressz szépen
feldíszített mozdonyát is |
 |
| Egyre sötétebb felhők gyülekeznek |
 |
| Sikerült összetalálkozni egy kedves délvidéki ismerősünkkel is |
 |
| Épp hogy be tudtunk ülni az autónkba, eleredt az eső, melyből hatalmas felhőszakadás lett, még jég is esett |
 |
| Alig láttunk ki az ablakon |
 |
| Az előző napi csíksomlyói búcsúból jönnek hazafelé a gyalogos zarándokok |
 |
| Az indulásuk napján, pénteken is egész nap esett az eső |
Csíkszépvíz
 |
Szent László szobra Csíkszépvízen. A szobrot 2009. június 29-én avatták, Szent László
szentté avatásának 800. évfordulója tiszteletére. Alkotója Bocskay Vincze. |
 |
A legenda szerint Szent László ittjártakor lovát itatva nevezte el a falut átszelő patakot
Szépvíznek. A nagy király nemcsak Szépvíz, de egész Erdély védőszentje is. |
Csíkszereda
 |
Csíkszépvíz után megálltunk Csíkszeredán is, ahol már nyoma sem volt az esőnek.
A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum udvara. |
 |
| Kaputorony a múzeum előtt |
 |
| Néprajzi kiállítás a múzeumban |
 |
| Készül a zsindely |
 |
| Kászoni női viselet, XX. század |
 |
| Gyimesi csángó viseletek |
 |
| Marosfői román viselet, XX. század |
 |
| Csíki tisztaszoba a XIX. század végéről |
 |
| Csíki tisztaszoba a XIX. század végéről |
 |
| Csíkszentdomokosi székely népviselet, XX. század |
 |
| Csíki kislány népviselet, XX. század |
 |
| Gyergyókilyénfalvi női viselet, XX. század |
 |
| Hozományos láda, mögötte román szedettes ágytakaró, tőle balra csíkos ládaterítő |
 |
| Szűcsmunkák, szűcshímzések |
 |
| Keresztszemes kézimunka |
 |
| Keresztszemes kosárterítő |
 |
| Díszes azsúrozott törülközők |
 |
| Hétfalusi csángó festett hozományos láda |
 |
| Népviseletbe öltöztetett babapárok. Bal oldalt székelyudvarhelyi, jobb oldalt csíkszentmártoni viseletek. |
 |
Bal oldalt gyimesfelsőloki, tőlük jobbra (kicsit mögötte, magas babák) gyegyóalfalui, hátul jobb oldalt vaslábi,
ülő lány és mögötte a párja kászonaltízi, jobb oldalt elől csíkszentdomokosi viseletek. |
 |
| Írásos és keresztszemes kézimunkák |
 |
A váci Fehérek múmiáinak kiállítása is itt a múzeumban. Sajnos a termekben sötét volt, és fényképezni is tilos volt,
ennek ellenére lopva készítettünk néhány vaku nélküli felvételt, amik persze nem sikerültek a legjobban. |
 |
| Egy pap holtteste. Kezei szinte teljesen épen maradtak. |
 |
Egy 26 éves anyuka újszülött csecsemőjével. Az anya a szülésbe belehalt, ezt követően császármetszéssel
kiemelték a kicsit, de ő is csak 1-2 órával élte túl édesanyját. |
 |
| Egy jó állapotú, mumifikálódott női holttest |
A
www.nemtv.ro erdélyi eseményajánló portál-ról ollóztam ezt az alábbi érdekes leírást a múmiákról. A kiállításon egyébként nagyon sok hasznos és érdekes információt olvashattunk a múmiákról, sorsukról, még megfejtetlen titkaikról. Láttunk egy apácát, akinek szívét eltávolították, valószínűleg még a koporsóba helyezése előtt. Egy másik apáca holttestét úgy találták meg a koporsóban, hogy bal kezéről két ujja le volt vágva, és egy elmosódott írású papírba becsomagolva feküdt a teste mellett. Ez is egy rejtély, hogy ki, mikor és miért tette ezt vele. De láthattunk boncoláson átesett fiú tetemet is, és más egyéb érdekességeket is.
"A VÁCI FEHÉREK TEMPLOMÁNAK TITKAI
A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye
Nemcsak egyiptomi múmiák léteznek. Magyarországon is keletkeztek múmiák, melyek ma az ismeretek valóságos kincsestárai. A múmiáknak saját, személyes történetük van. Időutazók.
A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik előttünk. Milyenek voltak életükben? Hogyan táplálkoztak? Milyen betegségekben szenvedtek, és hogyan haltak meg? Miért, milyen módszerekkel és kik vizsgálják a múmiákat? Ezekre és még számos hasonló kérdésre ad választ a tudományos megközelítésű, de mégis misztikus kiállítás.
A VÁCI KRIPTA REJTÉLYE
A leletegyüttes felfedezése egy szerencsés véletlennek köszönhető. 1994-ben, a Fehérek templomának felújítása során egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve bolygatatlan koporsókban 265, halotti ruhába öltöztetett egyén feküdt.
A kriptát 1729–1731 között építették, amely közel másfél évszázadon keresztül szolgált temetkezési helyként. A lejáratot 1838-ban befalazták, majd lassanként a kripta létezése is homályba veszett.
A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai, igazságügyi antropológus segítségével végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum őrzi, az emberi maradványok a Váci Püspökség nemes hozzájárulásával a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek.
HOGYAN MUMIFIKÁLÓDTAK A KRIPTÁBA TEMETETT HALOTTAK?
A kriptába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. Az átlaghőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül 8–11 Celsius fok között ingadozott. A mumifikálódás szempontjából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőzőkürtőn keresztül.
Az elhunytak a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak, a faforgáccsal bélelt fenyőfa koporsó felfogta testnedveiket. A fenyő terpenoid tartalma megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását."
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Kedves Kató!
VálaszTörlésKöszönöm ezt a gyönyörű összeállítást! Margó
Jajj de jó nézni ezeket a képeket. Itt a CSíki múzeumban én is voltam, bár akkor bizonyos összegért szabad volt fényképezni, akkor én is csináltam jó pár fotót.
VálaszTörlés