Utazásunkat követően másnap mindjárt "felszaladtunk" az 1801 m magas Madarasi-Hargita tetejére, a székelyek Szent hegyére, ahol a keresztek és kopjafák sokasága egy igazi zarándokhellyé vált már az évek során.
A Madarasi menedékházig autóval felmenni Ivóból a legkönnyebb, és közben még gyönyörködhetünk a szép hargitai tájban is. Fentről pedig csodálatos a kilátás a körülvevő tájra, hegyekre, és sokáig bolyonghatunk a kopjafákkal, keresztekkel benépesített hegytetőn.
De szép sétákat, kirándulásokat tehetünk a vadregényes fenyvesekben és a Szökő-vízesésnél is, ahogy mi is tettük már többször az elmúlt években.
A felvételek 2024. május 16-án készültek.
 |
Felfelé az úton Ivóból, a menedékházig....
|
 |
A Madarasi menedékház, 1650 m magasan, ahonnan már csak gyalogosan lehet felmenni a csúcsra
|
 |
Ahogy kiszálltunk az autóból csupán 5 °C fok fogadott, napközben emelkedett ugyan,
de nagy kánikula nem lett 🌞
|
 |
Ilyenkor májusban még mindig van hó a magasabb részeken
|
 |
Itt még erős szél is fújt
|
 |
Felfelé a hegytetőre.....
|
 |
..... ha nincs nagy sár, nem nehéz felmenni...
|
 |
Szépen virágzó krókuszok....
|
 |
Már közel van a hegytető....
|
 |
Visszatekintve, ahonnan jöttünk
|
 |
Már csak pár lépés, és elérünk a turulmadaras emlékműig....
|
 |
A kopjafára vésett mondat.....
|
 |
Még mindig van felfelé.....
|
 |
Az 1801 m magas tető...
|
 |
Panoráma a Hargita tetejéről (rákattintva nagyobb lesz ez a kép is)
|
 |
Ismét mi vagyunk
|
 |
Visszafelé megálltunk még egyszer a turulnál, ahol nemzeti szalagot kötött Feri a szobor lábához...
|
 |
Már lefelé megyünk
|
 |
Ebédidő. A hangyáknak is jutott egy kis zabrudi 😋, ami igen csak nagy munkát jelentett számukra
|
 |
Májusi hógolyózás....
|
 |
Szinte leértünk....
|
 |
Újra az autóban, visszafelé Ivóba....
|
 |
Innen még mentünk a Varságba, ahol újabb látnivalók vártak - de azt majd a következő
bejegyzésben láthatjuk....
|
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
.jpg)
