Megérkezésünk másnapján ragyogó időben sikerült feljutnunk a "székelyek szent hegyére". Utoljára tavaly nyáron jártunk itt, akkor egy hatalmas jégeső kapott el bennünket. Idén szerencsénk volt, a tiszta, napsütéses időben gyönyörű panoráma tárult elénk. A tetőn a kopjafák és keresztek évről-évre szaporodnak, szinte már az egész fennsíkot "benépesítik".
Szentegyháza felől indultunk, innen viszonylag jó minőségű, köves út vezet fel a menedékházig, mely személyautóval is járható. Az út hossza kb. 13 km. A menedékháztól már csak gyalogosan lehet továbbhaladni az 1801 m magas tetőig, vagy felkeresni a Szökő-vízesést, mely szintén nagyon látványos.
A felvételek 2013. május 17-én készültek.
 |
| Felfelé a Madarasi-Hargita tetejére |
 |
| Már látszanak a menedékház melletti épületek |
 |
| Háttérben a menedékház.... |
 |
| ....és ugyanaz közelebbről |
 |
| A menedékháztól gyalogosan indulunk fel a csúcsra |
 |
| Szépen nyíltak a krókuszok |
 |
| Boróka az út mentén |
 |
| Már látszik a távolban a Hargita teteje |
 |
| Fenyővirágok |
 |
| Kilátás út közben |
 |
| Panoráma |
 |
| Egy kis pihenő a tető előtt |
 |
| A távolban már látszik a sok kopjafa és kereszt |
 |
| A zetelakiak által állított szép kopjafa |
 |
| Nemzetiszalagot kötünk rá |
 |
| Férjem, Édesapám és én.... |
 |
| Tábla a környező hegyekről, melyek innen láthatóak |
 |
| És távolabbról.... |
 |
| Újabb keresztre kerül szalag... |
 |
| Csongrádiak 2013-ban állított emlékfája |
 |
| Pilis-Hargita túra a magyarságért - olvasható a táblán |
 |
| Egy újabb kilátópont térképpel |
 |
| Ismét egy panorámakép |
 |
| "Egy az Isten, egy a Nemzet...." olvasható a kereszten |
 |
| Turul a vékonyka oszlop tetején.... |
 |
| ...és közelebbről |
 |
| Látszik, hogy itt mindig fúj a szél és friss a levegő |
 |
| Indulunk lefelé |
 |
| Sokan járták a hegyet.... |
 |
| Leérve félúton, indulunk a Szökő-vízeséshez..... |
 |
| ...csak sajnos eltévedtünk, pedig jól látható jelzőtáblák mutatják az utat, és tavaly nyáron már jártunk is a vízesésnél |
 |
| Elkezdődött a bolyongásunk, úttalan utakon, lápos gyepszőnyegen |
 |
| Nagyon vadregényes volt a táj |
 |
| Még patakokon is át kellett kelnünk |
 |
| Végre megérkeztünk a vízeséshez |
 |
| A Szökő-vízesés.... |
 |
| ...mely elszökött előlünk, de mégis megtaláltuk |
 |
| Égbe nyúló fenyők |
 |
| Még éretlen áfonya |
 |
| A Szökő-láp egy részlete - eléggé süppedős, ruganyos a talaj |
 |
| Egy gyönyörű kis virág |
 |
| lassan visszaérünk a menedékházhoz |
 |
| Már látszanak az épületek |
 |
| Ismét a menedékház előtt |
 |
| Készülődünk a visszafelé, le a hegyről |
 |
| Útközben Zetelaka felé megálltunk a Lobogó Panzió melletti borvízforrásnál, Homoródfürdőn |
 |
| A finom vizéért mindig sorba kell állni |
 |
| A forrás mellett a panzió |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
