Ezen a napon az Erdélyi-érchegységben túráztunk. Délelőtt a Detonátához kirándultunk el, utána délután pedig Verespatakot kerestük fel.
A felvételek 2009. augusztus 5-én készültek.
A Detonáta Bucsonynál
Bucsony község területén található a Detonáta
(1258 m magas hegycsúcs), mely híres természeti érdekesség: a hegycsúcs
közelében mintegy 100 méter magas óriási bazaltoszlopok merednek az
égnek, körülbelül 400 méter hosszú, függönyszerű falat alkotva.
Környéke természetvédelmi terület.
A Detonátát Bucsonyból közelítettük meg. A templom mellett egy román nyelvű táblán láttuk a feliratot, hogy Detunata 2,5 km, 45 perc, de ennyi idő alatt
csak erős iramban lehetett volna odaérni. Nekünk sokkal több volt, de szerencsésen odataláltunk, s ott nagy élmény volt a szanaszét heverő bazaltoszlopok között bukdácsolni.😊
 |
| Kilátás útközben
|
 |
| Az első bazaltoszlopokkal már az erdőben találkozunk....
|
 |
| A 400 m széles 100 m magas bazaltfal
|
 |
| Az erdőből kibukkanva megpillantottuk a kazalszerűen elhelyezkedő oszlopokat |
 |
| A bazalt kőtenger....
|
 |
| Háttérben ismét a bazaltfal.... |
 |
| Közelebbi kép a bazaltfalról |
 |
| Egy kőasztal
|
 |
| A fenyők közt a bazalthegy csúcsa látszik |
Verespatak
Az akkori, a 2009-es ismeretek szerint Verespatak létét a kanadai Rosia Montana Gold Corporation ciános
technológiával létesítendő aranybányája fenyegette, az egész települést
el akarták árasztani. Sok ház már akkor lakatlan és romos állapotú volt.
Ami azóta történt:
"2014. júniusban a román parlament elutasította a beruházásnak kedvező
törvénytervezetet, 2016. januárban pedig a kulturális minisztérium
védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést 2 kilométeres
körzetben.
A Világörökség Bizottság a 2018-as ülésszakon tárgyalta volna
Verespatak felvételét a világörökségi helyszínek listájára, amihez már
az összes kedvező szakvélemény rendelkezésre állt, de a román kormány a
tárgyalás elhalasztását kérte a Románia és a Gabriel Resources cég
közötti folyamatban levő per miatt."
"A 2000 éves Verespatak a legrégebb bejegyzett bányásztelepülés. A
rómaiak idején Alburnus Maior név által ismerték. A régészeti ásatások
felfedeztek két templomot és más szenthelyet is, amelyek a római kori településen működtek, valamint egy hajdani kővárat amely az Alburnus
Maiorra telepített bányászok védelmét szolgálta. A bánya járataiban 25
római-kori viasszal bevont írásos lapot találtak, melyek 131-167-ből
származnak. A rómaiak idején hivatalos aktának számító lapok fadeszkára
íródtak és megőrzésük érdekében viasszal vonták be őket. A legtöbb lap
jelenleg a Budapesti Történelmi Múzeumban látható.
Verespatakon bányászati múzeum működik. Bemutatja, miként dolgoztak az
elődök az arany kibányászásán. A múzeumlátogatás közben 157 lépcsőfokon
33 fokos dőlésszögben leereszkedve, egy rövid szakasz után jutunk el a
római járatokig. Nemrégiben a régészek feltárták Románia egyetlen római
kori mauzóleumát is. Jelenleg a világ szeme Verespatak sorsát figyeli.
Egy kanadai cég nyíltszini bányászattal több tonna aranyat akar
kibányászni a falu alól. A Green Peace és más szervezetek harcba
lendültek Verespatak megmentéséért "
A feni idézet
innen származik.
 |
| Sétánk Verespatakon - a bányászati múzeumba sajnos nem tudtunk bemenni, mert mire odaértünk, már zárva volt. |
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
