2018. július 25., szerda

Kirándulás Hargitafürdőn és a Gordon-tető megmászása, fel a Jézus kilátóig - Nyaralás, 2018. július 9-16.


Zetelakára érkezésünk második napján kissé borongós napra virradtunk. Ezért úgy döntöttünk, hogy megnézzük belülről is a híres hargitafürdői mofettát. 
Délutánra javult valamelyest az idő, így felmentünk a Farkaslaka és Székelyszentlélek között lévő Gordon-tetőn álló Jézus szíve kilátóhoz, ami már régi vágyunk volt.

A felvételek 2018. július 10-én készültek.


Hargitafürdő

Hargitafürdő, még az autóból

Már gyalogosan...



A Mofetta kívülről...

... majd belülről is meglátogattuk



Séta tovább...

Borvíz-fürdő - sajnos nem volt olyan meleg, hogy megmártózzunk benne....



A Vallató-forrás


A Balu kalandpark

Indulunk a Kossuth-szikla felé...




A Kossuth-szikla, amit az épp akkor elkezdődő eső miatt nem tudtunk megmászni - sajnos

A szikla közelebbről

Birkák a karámban


Visszaértünk kis kirándulásunkról a Balu kalandpark környékére....

...ahol a sűrű eső elől menedéket találtunk

Szerencsére ezután már naposabb és melegebb napok jöttek....


Felkapaszkodás a Jézus szíve kilátóhoz, Székelyszentléleken

A Jézus szíve kilátó Farkaslaka és Székelyszentlélek között, a 953 m magas Gordon-tetőn áll. 2013. augusztus 17-én szentelték fel. Magassága 22,5 m. A szobor belsejében lépcső vezet fel egészen a fejéig, ahonnan jó időben messze el lehet látni. A kilátó megálmodói: Magyari Árpád és Péter János, tervezte és kivitelezte: Zavaczki Walter Levente szobrászművész, fő támogatója: a Gordon Prod Kft. 
Szentlélekről lehet a kilátóhoz feljutni, személyautóval majdnem végig, utána gyalogosan, terepjáróval pedig egészen a kilátóig.
 
Egy darabig autóval mentünk, az apró köves úton, majd gyalog. A legvégén egy igen meredek ösvényen kapaszkodtunk fel.
 De ha nem akarjuk a meredek utat választani, akkor kövessük az autóutat, mely nagyobb kerülővel,
de jóval lankásabb terepen jut fel a kilátóig. Lefelé mi is ez utóbbin jöttünk le.

A szobor még messziről - ráközelítve



A kilátó ha nehezen is vehető észre, de a kép bal oldalán, a hegytetőn látszik

Kilátás útközben




Személyautóval csak idáig érdemes jönni, és itt választani a két gyalogos út között. Mi nem tudtuk, hogy meddig lehet könnyen kocsival felmenni, így már előbb leparkoltunk. Pedig itt már többen is álltak...

Itt már indulunk a meredek út felé


Ha nehezen is, de felértünk!

A kilátó belseje...



Ez az út, amelyen terepjáróval lehet feljutni, és gyalogosan is könnyebben.

Kilátás a kilátó tetejéről - csak sajnos ismét romlott az idő

Egy kis barázdabillegető

Közelebbi részletek....



Ismét kilátás, de már a kilátó mellől - távolban a Gordon Kft sajtgyára...

....és ráközelítve - itt lehet finom sajtot venni

A kilátó emléktáblája

Feri a kilátó előtt - jól látszanak az arányok



Már lefelé...





Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:

2018. július 23., hétfő

Az első nap, megérkezés Zetelakára, és a panzióban töltött napok - Nyaralás, 2018. július 9-16.


Idén nyáron is eljutottunk Erdélybe, erre a sok szép tájjal bővelkedő vidékre.
Viszonylag jó időnk volt, néha kisebb esőkkel tarkítva. Szerencsére az árvizek elkerültek bennünket, amelyek mostanában gyakoriak és intenzívek arrafelé, hogy hidakat, utakat is elvittek.
Először Zetelakán, a Székelyföldön szálltunk meg, a Küküllő Panzióban, majd Torockón, a Bitai Panzióban, ahogy a hosszú évek során mindig. Kirándulásaink során egy-két új helyre is eljutottunk, ahol eddig még nem jártunk. Nagyon jól éreztük magunkat mindkét helyen, mint minden alkalommal. Sokat sétáltunk és kirándultunk, sok finomságot ettünk és ittunk, sokat beszélgettünk a kedves házigazdáinkkal, akikhez már szinte mint rokonok térünk vissza, évről-évre.

Ebben az első részben a Küküllő Panziót szeretném bemutatni, az ott töltött reggeleket, délutánokat, estéket, és az asztalunkra kerülő finomságokat. Tudom, már sok kép van fent a blogomon a panzióról előző bejegyzéseimben, de mindig van valami újdonság, ami más, mint az előző években, s amit meg kell örökíteni.... 

A felvételek 2018. július 9-13. között készültek.


A Küküllő Panzió...


..és a szép virágos udvara


A terasz előtt állok


Háziasszonyunk Jutka, a szép virágai között...


...és Győző, a házigazdánk, férjemmel

Mellettem házigazdáink egyik lánya, szépen felöltözve székely ruhába,
amint várják az újabb vendégeket.

A panzió kertje...


Vidám élet a panzióban - fürdőzés sós vízben

Kilátás a panzióból

Egy reggeli....

....egy másik reggeli, rántottával

Csorba húsgombóccal

Babgulyás

Zöldségleves grízgaluskával

Mustáros-hagymás szelet

Az elmaradhatatlan finom töltelékes káposzta

Párizsi szelet

Kürtös kalács sütés, amiben a vendégek is részt vehetnek...


És már meg is sült!

Házi kenyér, ami szintén a panzió kemencében sült - nagyon finom volt!

A kert mögötti táj.....

....az ott folyó Küküllővel



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés: